Jogilag elvehetik a szüleim a kisfiamat?

Senki nem mondta,h válaszd el a gyereket a szüleidtől. Csak.aki sarkít,annak viszont gyereke sosem volt.

Nem,nem kell a szüleiddel megszakítani a kapcsokatot. A gyereked hozzájuk szokott. Fokozatosan elérve lehetsz te az édesanyja. Ó,ha most azt mondom,köszönd meg nekik,vidd hozzájuk,amikor tudod,de legyél felelősségteljes anyja- sztem engem ma innen kizártak. Nem baj,megvagyok amúgy is. Csak a fiam nekem azért vették el,mert nem ismertem be,h Autista. Mert nem volt az. Addig harcoltam,míg mint kényszerest,diliházba zártak,a fiam,meg elvették. Másfél évembe tellett,mire kimindták nincs baja,egészséges,csak zárkózott. Én 4 napot voltam a diliházban.mire kimondták,semmi bajom.csak a fiam kell.

Kérdező, jogilag legfeljebb a bíróság "veheti el", nem a szüleid. Egyébként mi az, hogy "Szeretnénk magunkhoz venni rögtön. Ennek most jogilag nincs akadálya hisz a fiam nálam van elhelyezve." - ez esetben megfogjátok, elviszitek, pont, megtehetitek minden további nélkül.

(egyébként szerintem műhiba így gyereket bevállalni, mert az ember pont a legfőbb potenciális ellenségnek, a saját szüleinek szolgáltatja ki magát, és irodalmi ritkaság az a (nagy)szülő, aki ezzel nem él vissza otromba módon. De ugye ez már utólagos okoskodás, veszett fejsze nyele...)

Viszont tényleg nem értelek, más nők egy sima veszekedés után fogják a gyereket és költöznek a férjüktől/párjuktól, holott közös felügyelet mellett jogilag meg se tehetnék.... te meg itt hezitálsz egy jogilag tisztább és korrektebb helyzetben, csak azért mert a másik fél a szülőd és nem a párod? Odamentek, gyerek felöltöztet, elvisz... ennyi. Ha utána a szüleid akarnak valamit majd tepernek... vagy pereskedni járnak... ne foglalkozz vele egy percig se. Ami nagyon nem mindegy az pont az, hogy egy per esetén kinél van a gyerek. Ha a szüleidnél, akkor ők hivatkozhatnak a gyerek megszokott környezetére, ha már egy ideje nálad, akkor ez az adu a tied. A párodhoz meg a világon semmi köze a szüleidnek, utálhatják nyugodtan, de ez a sánta macskát se izgatja...

Ha határozott leszel nyersz, ha engedsz a szüleidnek veszíteni fogsz.

Ha nálad van elhelyezve a fiad akkor semmi akadálya, hogy magadhoz vedd, csak esetleg felvállalsz a szuleiddel egy komoly konfliktust! Es ugye sokat koszonhetsz nekik, mert eddig ok neveltek a gyerekedet.

Irasodbol ugy tunik komoly vagy. En adnek nekef egy lehetoseget hogy a fiad melletted nojon fel. Csak az a normalis. Ez azonban nagyon kenyes helyzet. Nem csak az szamit mit szeretnel te, de lehetoleg ne a gyerek seruljon ebben a tortenetben. Szuleiddel gyakran talalkozzon ha el is viszed, mert jelenleg neki ok olyanok mint a szulei. Gondolj bele mit erezhet majd ha hirtelen kiszakitod onnan. Az apjat nem tudom mennyire ismeri, de lehet tok idegen neki.hirtelen kiszakitani a megszokott kornyezetbol szeretett emberektol es osszerakni egy idegennel. Hmmm...gondold at erosen!

"A gyereknek nem a szüleire van szüksége, hanem az elsődleges gondozójára, aki most történetesen a nagymama. Ha elveszed tőle, az nem olyan, mint egy bölcsődei beszoktatás. Életreszóló sérüléseket okozol neki."

Nettó baromság. Sokkal nagyobb eséllyel siklanak ki azok a gyerekek akiket a nagyszülők nevelnek. Nem kérdés hogy a gyereknek a szüleinél a helye.

Ha a gyerek első 3 évében a nagyszülők voltak vele napi szinten, apja alig látta, anyja pedig hétvégente volt vele (akkor se mindig), akkor a gyerek úgy kötődik most a nagyszüleihez, mint normál családban a szüleihez. Ha a kérdező most elveszi a nagyszülőktől, ez olyan törés, mintha egy normális családban élő gyereket elköltöztetnének a szüleitől.

Igen, az anyjához is kötődik a gyerek, de kb. úgy, mint egy gyakran látott nagynénihez.

Kérdező! Olvass utána gyerekpszichológiai könyvekben, milyen fontos az első néhány év a kötődés, az ősbizalom kialakulása szempontjából. Te erről lekéstél, méghozzá a saját döntésed miatt.

Én egyetlen, többé-kevésbé normális megoldást tudok elképzelni: költözz a szüleidhez és legalább 2-3 évig legyél valóban te az anyja a gyereknek. Akkor talán jobban elviselné, hogy a nagyszüleivel többé nem lakna együtt. De még valószínű ekkor is kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedne a költözés miatt.

Ha most vinnéd el a gyereket, pláne, ha szüleid ellenkezése dacára (amit biztosan megérezne, még ha előtte semmit nem mutattok is ebből), akkor garantáltan kicsinálod egy ártatlan kisgyerek lelkét.

Hiába mondod, hogy az már megtörtént, a múlton nem tudsz változtatni. A múltbeli döntésed meghatározza a gyerek lelkivilágát, és ez a jelenlegi döntéseidre is következményekkel bír. Akkor úgy döntöttél, ennek következménye a jelenlegi helyzet.

Elvben igazad van, de az apja még annyit se törődött vele, mint az anyja.

Ha az anya (a kérdező) a gyerekkel szeretne élni, akkor neki a gyerekkel napi kapcsolatot kéne kialakítani és éveken át fenntartani. Lehet, még akkor is törést okozna a gyereknek a nagyszülőktől való elválás. Ha az apának lenne ugyanerre igénye, akkor neki is oda kéne költöznie. De mivel őt nem szívlelik a nagyszülők, ennek semmi realitása.

Sajnálom a gyereket! A szüleinek 3 évig nem volt fontos, most meg elszakítanák attól, akikhez eddig kötődött.

bocsánatot kérek,elragadott a hév,meg a saját bajom.

Van esélyed,h te neveld, de arra is,h nem,. te ismered a szüleid