Miért hallgatja el előlem a fiam, hogy van valakije?

Köszönet a sok-sok hasznos válaszért : )

Faggatni semmiképp sem fogom, azt én is úgy gondolom, fölösleges, helytelen lenne.

Az osztályfőnök az egyik legjobb barátnőm, azért (is) gondoltam rá.

Csak olyan szokatlan ez a helyzet, hisz most állok először ilyennel szemben. (23) Te mint fiús anyuka, sejtheted, mit érezhetek: a kicsi fiam, aki néhány éve még kocsikkal játszott most szorosan magához ölelt valakit, és percekig csókolózott vele az utcán.

Célzásokkal sem szeretném terhelni őt, vagy felesleges kérdésekkel zavarni.

A férjem 15 éve külföldön dolgozik, ritkán jár haza, de interneten szoktak beszélni – de a férjem ritkán ér rá. Mindig is ketten voltunk itthon : )

Attól félek, ha elkezdek utalni rám és a férjemre, akkor gyanakodni kezd, és azt hiszi „nyomozok” utána. Esetleg, ha ő hozza fel a témát, megemlítem.

(24) Na épp ez az, én, mikor ilyesmi idős voltam, rögtön elmondtam anyukámnak, hogy van egy fiú, akivel többet beszélgetek, keresem a társaságát, stb.

Hjaj, olyan zavarban vagyok…

(27) Sosem szeretnék „elviselhetetlen anyós” lenni, de szerintem abban, hogy szeretnék tudni vmit erről a rejtélyes valakiről, még semmi rossz sincs.