Ti mit adnátok meg a gyereketeknek, ha ilyen eredményeket elér?
Most voltam gimnáziumban 11. osztályos. Immár 4. éve szereztem meg a kitűnő bizonyítványt. Általános iskola 8. osztályában lett meg először, de az ezelőtti években is közel álltam hozzá, csak általában 1-2 négyes becsúszott. 8. osztályban részesültem az iskola- és osztályközösségben végzett munkáért elismerésben. Gimnáziumba mentem továbbtanulni. Eddig minden év végén meglett a kitűnő bizonyítvány általános tantestületi dícsérettel, mindhárom évben angol, illetve német nyelvi versenyeken vettem részt, az idén 1. helyezést értem el német nyelvből. Ez a 11. osztály igencsak nehéznek bizonyult: emelt érettségi előkészítők (kémia, földrajz), angol emelt érettségire felkészítő, többször fordult elő, hogy éjjel későn feküdtem le (kb. fél 1 körül), mert annyit kellett tanulni másnapra. Hétvégéim sem voltak szabadok, mert versenyekre készülni, tételeket kidolgozni, órákra készülni.
Itt most nem fényezni szeretném magam, csak elmondani, hogy mennyi energiát fektettem bele eddigi tanulmányaimba, amit otthon apum nem becsül meg, legalábbis én úgy veszem észre. Állandóan piszkálgat, beszólogat, hogy minek tanulok annyit, meg, hogy nem érti mit lehet naphosszat a könyvek felett ülni. Már azt is megkaptam tőle, hogy a sok tanulástól bedilizek, felejtsek inkább. Szinte semmi elismerést sem kaptam részéről, mert soha nem nézi jó szemmel, hogy ahelyett, hogy mellette lennék az asztalos műhelyében, inkább tanulok. Hozzáteszem egyáltalán nem érdekelnek a műszaki dolgok, semmit sem konyítok hozzájuk, a tudásom ezen a téren ott kimerül, hogy felismerem a fúrót, csavarhúzót...
Ez azért is fáj nekem annyira, mert nekem komoly elképzeléseim vannak a jövőmet illetően. Mindenképpen tovább szeretnék menni majd főiskolára, egyetemre.
Tudom, persze. Csak ezt olyan természetesnek gondolja, hogy hopp, megvan egy kitűnő bizonyítvány, közben a belefektetett energiát nem veszi észre. Igazából arra szeretnék kilyukadni, hogyha a ti gyereketek érne el ilyen eredményeket, akkor esetleg meg jutalmaznátok-e?
Mert pl. van aki azért kap egy iPhone-t mert eljut a ballagásig, míg én a zsörtölődésen kívül semmit. Ezt most ne értsétek félre, nem is követelem meg, hogy most egy iPhone 6-ot vegyen nekem vagy bármi egyebet, csak ez olyan rossz érzés így nekem....
Osztom az előző véleményét. 11. osztályban fél 1-ig tanulni? Soha nem tanultam ennyit és alog volt 4-esem.
Egyetem már aludni sem fogsz? :) Mert ott nagyságrenddel többet kell majd tanulni.
Az a fél 1-ig való tanulás egyszer vagy kétszer fordult elő. Pl. amikor a négy oldalas verselememet írtam, ami szerencsére megért nekem annyit, mert megkaptam rá legjobb jegyeket.
Általában dolgozatok előtt szoktam fenn lenni 11 óráig. Viszont szerintem ez teljesen normális. Aki jó eredményeket szeretne, az ennyit bevállalhat érte.
A másik: a kérdésem nem az eredmény elérésének módjára irányul, hanem a fogadására.
Nem jutalmaznám tárgyi dolgokkal. Nyilván meg lenne dicsérve, de ennyi. Nem vagyok az ilyesmi híve.
Egyébként a másik oldal véleményét nem hallottuk, egyoldalú sztori alapján pedig nem lehet megítélni reálisan a helyzetet.
Szép és jó dolog, hogy tanulsz, de ha ez azzal jár, hogy teljesen tönkremész, idegbeteg módjára viselkedsz, szólni sem lehet szinte hozzád és az egyéb teendőket elhanyagolod, szórakozni nem jársz... akkor jogosan merül fel az emberben/szülőben, hogy megéri-e.
Én nem várnék el egy színötös bizonyítványt a gyerekemtől. Azon túl, hogy lehet vele dicsekedni, semmit nem ér a való életben. Vannak céljaid? Remek. Ami annak az eléréséhez kell és azon felül ami nem okoz különösebb megerőltetést, abból legyél jó. De ha mondjuk vért izzadsz azért, hogy kémiából jeles legyél, de soha az életben nem fogod használni, mert nem érdekel, nem akarsz foglalkozni vele és nem is vagy jó belőle... akkor nem látnám sok értelmét. Legyen meg, tovább nem érdekel. A való életben verheted a hátsód a földhöz, hogy hát te tanulmányi versenyeket nyertél és színjeles voltál, senkit nem hat meg, ha egyébként nem releváns.
Szóval gondold végig, megéri-e tényleg. Persze jó dolog a szorgalom és tényleg becsülendő, hogy tanulsz, de nem mindegy, milyen áron.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy magadnak tanulsz!
Soha ne azért tanulj, csináld a dolgokat mert elismerésre vágysz..
Ne is vedd ilyen komolyan. Egyetemen 1 félév alatt tanulsz annyit mint gimi 4-5 év alatt. :D
Mit adnák a gyermekemnek? 'ügyes vagy fiam, na de most irány pecázni :D'
nem jutalmaznám meg...megdicsérném és nagyon buszke lennék rá!
ahogyan már irták is, az ember magának tanul...csak sokan erre késon jonnek rá
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!