Mi a véleményetek erről? - Az egy szem fiunk kijelentette, hogy ő elmegy ebből az országból, mert itt nem lehet normálisan megélni.

Sün Integré!

A Ferencnek küldött hozzászólásom 0 %-osra való értékelésében - minden bizonnyal - ön is benne van.

De akár benne van, akár nem, az értékelést milyen "diagnózissal" látná el?

Turbóliberalizmussal? Turbóelfogultsággal? Turbógyűlölettel? Csakazértismegmutatom-ságnak tudja még milyen érzelmi töltetűnek vagy turbóantitárgyilagosságnak?

És ezt a mondást: Ne azt nézd, mit adott a hazád neked, hanem azt, te mit adtál neki!

Be lehet helyettesíteni a hazát USA-ra, és meg lehet keresni, azt is, ki mondta. (Időmegtakarítás céljából: J.F. Kennedy...)

De őt - ugyebár - "véletlenül" lelőtték.Mint ahogyan néhány év múlva a testvéröccsét is. Összeesküvés-elmélet tudom, ezt állítják a turbóliberálisok ha azt merészelik mások - elfogult, USÁSkodók -, állítani, hogy előre eltervelt és szűkebb hatalmi érdekekből történtek ezek...

Tisztelt Ferenc!

Köszönöm szépen a válaszát.

Sokan, nagyon sokan, igyekeztünk a tehetségünknek, képességeinknek megfelelően, szabad időnk és anyagi előrehaladásunk kárára, áldozni ezért a hazáért, a megszületett gyermekeink és mások gyermekei, így az Ön jövőjéért is.

Rengeteget olvastunk, ismereteinket bővítettük, mert a módszerváltozás előtt a három T erősen működött. (Ön biztosan tudja, de lehet, mások nem, mit is takar ez a három T. Támogatott, Tűrt, Tiltott. Ezek ismeretek hozzáférésére, tudásra, tudományos kutatásokra, művészetekre, irányzatokra - politikait is beleértve -, tananyagokra, híranyagokra - sajnos, napjainkig tartóan - működtek.

Azoknak, akik a módszerváltás után is tettek a jobbítás érdekében, azoknak többszörösen fáj ez a helyzet.

A negyedik hatalmi ágazatnak, amelyre semmi, de semmi hatásunk nincs, óriási a felelőssége abban, hogy ide jutottunk.

Azt kívánom Önnek, találja meg a számítását!

Sokan örülnénk annak, ha majd visszatérnének, gyermekeikkel egyetemben, világot látott, önbizalmukban, anyagi létükben megerősödött magyar emberekként.

Újfent megköszönöm válaszát, a tisztelettudó hangnemét, amiben - sajnos - egyre kevesebb része van itt sokaknak, életkoruktól függetlenül is.

Az a véleményem, hogy legalább a fiatoknak van esze, gondol a jövőre. Igaza van, hogy alig lehet megélni. Még diplomával, nyelvvizsgával is. Nekem már majdnem minden ismerősöm elment, 2 év múlva megyek én is. A szüleim bíztatnak, sőt inkább azért vannak kiakadva, hogy miért nem most megyek. Mielőtt még a dilletáns kormány kirúgat minket az EU-ból.

Mindent pedig nem tett meg a ti korosztályotok, sőt semmit. Mindent elnéztek az ilyen orbán-féle patkányoknak, akik tönkreteszik az országot. Ezek után ne várjátok azt, hogy a fiatalok majd itt maradnak közmunkázni vagy nevetséges fizetésért gürcölni. Amikor nyugaton a minimálbér annyi, mint itthon a jónak számító mérnöki bér. Miközben az árak ugyanazok, sőt sok minden még olcsóbb is.

"A hazaszeretet, a magyarságtudat már nem jelent semmit?"

Hazaszeretetből nem lehet megélni. Próbáltam, de nem sikerült. Még a székely ismerősöm is belátta, pedig ők aztán fanatikusak a hazát illetően. Már ő is inkább élhetőbb országba ment.

No jó, engem is le lehet majd nullázni, de teszek rá nagy ívben...

Akik itt amiatt sírnak, hogy a most 40-es generáció lerohasztotta az országot, jobb lenne, ha tájékozódnának arról, hogy honnan indultunk a "módszerváltás" idején. Egy végletekig kizsigerelt, valóban nullára lerohasztott országból, irgalmatlan államadóssággal, amit nem fejlesztésbe forgattak bele az elvtársak, hanem részben "baráti" országok megsegítésére, részben az életképtelen cocialista gazdaság és rendszer fenntartására. Azért tüntettünk, és azért szavaztunk Antallékra, hogy véget vessünk ennek. Utána kezdtek a még rejtett csontvázak kiborulni a szekrényből, és jöttünk rá arra, hogy még annál is sokkal nagyobb sz@rban vagyunk, mint gondoltuk...A teljes TB-vagyon eltűnt a kormányváltás idejére, nem volt fedezet sem a nyugdíjakra, sem az egészségügy fenntartására. Akit érdekel a téma, olvasson utána, nekem sem időm, sem kedvem töriórát tartani azoknak, akik nem látnak tovább az orruknál, és a Blikk vagy tudomisén, melyik bulvárszemét a legfőbb információs forrásuk.

Aki számonkér rajtunk bármit, először sorolja fel, mit tett ő a jobbításért, 18 felett már mindenkinek van szavazati joga. Most már se börtöntől, se lelövéstől, se más retorziótól nem kell tartania a véleménynyilvánításért, nekünk ez még nem így volt, '89-ben a férjemre konkrétan orosz katonák lövöldöztek. Érdemes szem előtt tartani, hogy egy dobozból csak annyit tudsz kivenni, amennyit előzőleg beleraktál.

Mindezzel együtt én sem gördítek akadályt az elé, hogy a gyerekeim néhány évre külföldre menjenek. Igaz, ők úgy tervezik, hogy hazajönnek, aztán ki tudja, hogy lesz. A mi generációnk jövőjét elvették, annyi maradt, amennyit ki tudtunk harcolni (bele sem akarok gondolni, mi lenne most itt, ha nem történik rendszerváltás...) Az övéket nekik kell felépíteni, ha itthon ezt kilátástalannak tartják, próbáljanak szerencsét, nekem az ő boldogságuk a legfontosabb. A hazámért megtettem mindent, ami tőlem telt.

Kedves 55-ös Hozzászóló!

A magam részéről hasznosnak értékelem a válaszodat.

(A 0 %-ra értékelt - bár azóta erről az értékről elmozdult - vagyok. Én is ilyen megjegyzést mormoltam el magamban, amikor a hozzászólásomat elküldtem, mint amilyet most Te le is írtál.)

Csak a módszerváltás előtti dolgaimról számoltam be. (Az keményebb dolognak számított, de a 40-esek ezt már - szerencséjükre - nem érthetik meg.

A módszerváltás utániról nem számoltam be, szándékosan. Akkor ugyanis - elvileg - szabad volt már a tényleges véleménynyilvánítás, a tényleges tüntetés, a VÁLASZTÁS, és nem a szavazás. (Régebben egy jelöltből lehetett, de az nem választás!) Szabad volt el nem menni szavazni - annak idején számon tartották, ki nem megy el, és megjegyezték, vagy elmentek a lakására, és elzavarták a szavazóhelyiségbe.

Én és a férjem, majd mindhárom gyermekünk, amikor már szavazhatott, minden szavazáson részt vettünk.

Az ide beírók közül - akár gyermek, akár szülő az illető: elment-e, részt vett-e ezeken?

Ha nem, akkor mit kér rajtunk számon?

Az érdekeiknek megfelelő jelölt vagy párt vagy népszavazási kérdés megismertetéséért mit tett? (pl. Szórólapozás, kopogtató cédulák összeszedése, a sajtóban meg nem jelentek ismertté tétele, saját pénzen történő sokszorosítás, rendezvényszervezés és -tartás, ezekből mit tettek?)

Aztán, ha valamelyik párthoz közelinek érzőknek érezték magukat, írtak-e a párt vezetőinek véleményeket, tiltakoztak-e, ha azok közül valamelyik nem a meghirdetett programot teljesítette, ha "gellert" kapott?

Tudják-e, mi is az az ún. negyedik hatalmi ágazat?

Hát a sajtó! A tömegtájékoztatás, a művelődés, műveltség, a tudás, az ország és a világ híreinek közvetítése, értékközvetítés vagy értékrombolás, lehet köztük választani..

Tetszettek-e írni tiltakozó leveleket, közleményeket az elferdített, az elhallgatott dolgok miatt? Újságnak, rádiós elnöknek, TV-elnöknek, újságíró szervezeteknek? Vagy netán tüntetni?

Nekem sincs kedvem töriórát tartani.De egyet hadd hangsúlyozzak: az első szabad választás a HARMADIK ÚT választására adott jogosítványt. A harmadik út: se nem szocializmus, se nem kapitalizmus.

A "nagy" Antall - kényszerből-e avagy saját kútfőből-e, a végeredmény szempontjából ez most lényegtelen, megváltoztatta.

Mint ahogyan nem lépett meg sok más, igen lényeges, az országlakók és határon túli magyarok további életét meghatározó lépéseket sem.

Azt hiszik itt egyesek, hogy ez ellen nem tiltakoztak a mai hatvanasok, hetvenesek?!?

Menjenek ki a most megélni nem tudók, de jöjjenek majd vissza, ne hagyják el végleg nemzetüket, hazájukat!

Kérdezők!

Nem az enyém, csak továbbítom, mert ez is egy vélemény...

[link]

Rendes tőled, hogy elolvastad.

:)

Kérdező! Elmesélek neked egy történetet.

Adott egy fiú. 25 éves. A szakmájában kiváló szakember , ráadásul imádja is a munkáját.

A cég ami foglalkoztatta (megjegyzem 200 jelentkező közül választotta ki) a főnök elhalálozása után tönkrement.

Az otthonának hívott faluban vállalt munkát.

Az önkormányzat 120ezer forinttal kevesebbet fizetett neki, úgy hogy olykor szabadnapot sem kapott. Majd mikor behozatal a közrabszolga rendszert, kirúgták, és felvették közmunkásként.

A szakmáján kívül eső munkaköröket is rásóztak, megalázták, kirúgással fenyegették.

Ekkor jelent meg az elhunyt főnöke egyik üzlettársa, és a külföldi cégében ajánlott munkát.

A férfi ma 7500CHF -ből gazdálkodik, a szállása ingyenes, megbecsült tagja a cégnek, továbbképzésekre küldik.

Egy másik ismerősöm karosszéria lakatos. M.o.-n hol feketén, hol 4 órában jelentették be, a legdurvább amit megjatszott vele a főnöke, hogy lenyiratta vele az udvarát, és megfenyegette, hogyha nem tetszik, mehet amerre lát.

Németországban meg marasztalják, fizetésemelés, tisztelet.