Fenyegetnek, ha megtartom a babát és nem megyek egyetemre. Ezt már nem lehet helyrehozni? Mit tegyek?
Úgy volt, hogy jövő szeptembertől jogot tanulok és ügyvéd leszek. Kiskorom óta ezt sulykolták belém a szüleim (apa ügyvéd).
Viszont hétfőn megtudtam, hogy terhes vagyok és a barátommal megtartjuk a babát, az Ő szüleinek már elmondtuk és maximálisan támogatnak bennünket (az anyukájával nagyon jó a kapcsolatom, olyan, mint egy barátnő).
Tegnap elmondtuk itthon is és az én szüleim nem fogadták olyan boldogan. Sőt, kijelentették, hogy válasszak: vagy ők, vagy a baba és a barátom. Amennyiben az utóbbit választom, akkor felejtsek el minden anyagi támogatást, lakást, autót és egyebeket, mert Ők nem fognak asszisztálni abban, hogy tönkremenjen az életem. Valamilyen szinten csalódtam bennük, mert nem anyagi támogatást várok, hanem azt, hogy ne gondolják ezt akkora bűnnek, mint ahogy beállítják.
Most úgy érzem, hogy a szüleimmel való kapcsolatom már sosem lesz olyan, mint régen és valamilyen szinten ellenszenvet érzek irántuk.
válasza: válasza: válasza:Az egyik legutolsó dolog a gyerekre ráerőltetni a szülői akaratot.
De azért nagadat se állítsd be úgy, hogy "jaj, megfenyegettek, most akkor mindenki sajnáljon engem", ha csak úgy kiderült, hogy terhes vagy. Gondolom, majd a párod szülei felnevelik az unokájukat.
válasza:Én nem pontozok, nem is nagyon figyelem, hogy éppen ki hány százalékon van.
Nincs keresetem, mert iskolába járok, mellette nem dolgozom.
Igen, tisztában vagyunk azzal, mivel jár egy kisbaba.
A barátomnak külön lakása van, ami nagy és jó környéken van.
A szüleimtől semmilyen anyagi támogatást nem várunk.
Háztartásbeli soha nem leszek. Van a barátomnak házvezetőnője, aki mindent elintéz.
Egyetemre nem szeretnék járni a pici mellett, mert 100%-ig rá akarok figyelni, nem a vizsgákkal, szakdolgozatokkal foglalkozni.
Lesz időm tanulni akkor, ha már nem 4-5 éves lesz.
Ezzel nem a szabadságomat adom fel, egy babával ugyanúgy lehet menni nyaralni, síelni, utazgatni, szórakozni. Nem az ajtót zárom magunkra.
A barátom anyukája is mondta (van egy 3 és fél éves kislányuk), hogy az Ő életük sem állt meg, amiért lett egy második gyereke.
válasza:nem leszel háztartásbeli? :D dehogynem, csak még a házimunkát SE csinálod meg.
hát, én nem irigylem a barátod, odaköltözöl a nyakára 19-20 évesen, gyorsan szülsz egy gyereket és 5 éves koráig nem is vagy hajlandó semmit csinálni. én is kiakadnék a szüleid helyében.
válasza:Neked mi a fontosabb? Az hogy a párotokkal éljetek boldog családként kisbabával, vagy a szüleiddel az ő "kitalációk" és irányításuk szerint egyedül és boldogtalanul? Én szerintem az elsőt választanám a helyedben! Ha most irányítani akarják az életedet, meg megmondani kivel-mikor-miért, akkor ez örökké így lesz, ha hagyod magad. Az ő bajuk, ha a saját gyerekeiket kiutálják a családból, majd, ha nem lesz kijük talán rádöbbenek, hogy tévedtek, de akkor már késő lesz.
De mindenképpen a te saját boldogságod a fontos. Ha most elveteted a babát, amit amúgy megtartanál egész életedben bánni fogod. Felvagy készülve egy életen át tartó lelkiismeretfurdalásra?
válasza: válasza: válasza:Jajj de édes, van egy kis édibédicukimuki pocaklakócskád. Meg egy hipiszupi szerelmetes párod, akivel életed végéig együtt leszel és majd eltartja a kis popsifeneked. Egyem a szíved.
Tedd már meg, hogy visszaolvasol mondjuk 3-4 oldalt ebben a kategóriában. Közben meg számold össze, hogy hány olyan kérdés van, ahol elhagyott kisgyerekes nők sírnak, mert semmi végzettségük, nulla munkatapasztalatuk, viszont a harmadik babóca után apuci lelépett és most nyakig ér a kaki. Aztán ha számolás közben már elfogytak az ujjaid, akkor egy percre gondolkozz el azon, hogy miért mondják a szüleid amit mondanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!