Amit a szülők durván elrontottak azt tényleg nem lehet felnőtt fejjel helyrehozni már soha?
A rövid sztori: Volt kisgyerekkoromban egy nagyon csúnya válás. Apámat 10 évig nem láttam. Anyám napi szinten ültette belém a gondolatot, hogy apán sohasem szeretett. Az állandó lelki terror és zsarolást hatására természetesen melyik gyerek találkozna az apjával..mégis? Hát én sem találkoztam. De rengeteget sírtam. 17 éves koromra lett egy brutális szorongásos betegségem, és depresszióm. Most 22 vagyok. Még mindig tart. Már lenyomtam 3 és fél évet pszichológusnál, egyet pszichiáternél,szedtem gyógyszert. Minden megvolt. A terápiának köszönhető, hogy ezeket ide le tudom írni. Mert tudat alatt voltak. De rengeteg harc, küzdelem és felismerés után sem lett jobb az életem. Baromi egyedül vagyok, az életem romokban. Még barátom sem volt soha,mert rettegek a férfiaktól, úgy érzem soha nem fog egy sem szeretni. Pedig mire se vágynék jobban ugye...(a fél karomat odaadnám érte). Noha tudom honnan ered az érzés, mégsem szűnik meg. Átitatja az egész életemet. Barátnői kapcsolatokat sem tudok kialakítani. Magányos vagyok, céljaim nincsenek. Nem tanulok, mert úgy érzem bármit tanulok boldogtalan leszek. Kulimunkát csinálok 2 műszakban jelenleg. És tudom, hogy mindez amiatt van, ahogyan érzek a világ iránt.
Ebből valaha ki tudott törni valaki? Ki lehet ebből lépni? Egy ennyire rossz családi múlt után lehetséges egy boldog élet? Volt már rá precedens? Rengeteg küzdelmem benne van már...de 5 éve a földi pokolban élek. Nem látok kiutat.
igenis ki lehet belőle törni. erőd az van, látom, és ahogy írod, a terápia máris sokat segít(ett). ne nézd le az eddigi eredményt, az egy remek dolog, hogy ki tudod mondani, meg tudod fogalmazni a történteket és az érzéseidet. ez egy nagy lépés a folyamat, a fejlődésed során. komolyan mondom. :)
képletesen: ha nyitva van a szemed, ha ki tudod nyitni, akkor már be tudod fogadni a világot. akkor már eleve könnyebben fog menni bármi, amit szeretnél. akkor már látod a céljaid. látod, ugye?
szerintem már voltak, vannak mások is, akik kitörtek ebből és sikerült talpra állniuk. én csak azért nem jelentkezem, mert nálam más a depresszió és a szorongás oka. de az biztos, hogy bármi is a gond, legalább látjuk és így tudatosan tudjuk tervezni a lépéseinket.
hajrá. kitartás! az 1. válaszoló meg kapott egy "moderátoraink ellenőrzik..." kattintást...
a felismerés,és a tudat, hogy beláttad a múltat, nagyon jó dolog,de sajnos kihat a jelenre!
akkor fogod tudni igazán elengedni a dolgokat,és a saját életed élni végre, ha már önállósulsz..gondolom még anyukáddal élsz,és ő miatta is szorongasz...
Ki kell mozdulnod,barátokat,ismerősöket szerezni és ismerkedni.A sport nagyon jó depresszióra,ezt komolyan mondom.Nem vicc.
Fiatal vagy, és eddig is nagyon sokat elértél, ahogy írod az élettörténeted! A legjobb korszakban vagy, hogy változtatni tudj az életeden!
Nekem más természetű dolgok miatt, rövidebb ideig tartó és nem ennnyire érzelmileg megterhelő körülmények miatt voltak problémáim a férfiakkal, de mára boldog menyasszony vagyok! ;)
Amit én tennék a helyedben: lépj ki a csigaházból! Nagyon sokat fejlődtél eddig is, haladj ezen az úton és ne add soha fel!
Tartsd a pszichológussal/pszichiaterrel a kapcsolatot,,ha egy mód van rá!
Első körben barátokat szerezz!
Csatlakozz olyan csoportokhoz, amelyeket valami közös hobbi éltet, gondold at, mit szeretnél csinálni, átél,i szabadidődben! Amellett, hogy barátokat ismerhetsz meg, még jól is érzed magad! ;-)
pl. Kirándulás, túra, tánc, kreatív csoportok, zene, zenekar/rajongói csoport, stb.
Rengeteg olyan tevékenység van, aminek a révén új élményekre, emberekre találhatsz!
A párkapcsolati dolgokat meg nem kell erőltetni, egyelőre érezd jól magad a bőrödben, vegyél egy nagy levegőt, rázd le magadról a szüleid tanítását! Mosolyogj!
Ha már itt tartasz, akkor már nem fogsz azon aggódni, hogy nincs barátod, mert így is állni fognak melletted téged szerető barátnők, barátok, na akkor alakíthatsz ki nagy eséllyel egy boldog párkapcsolatot!;-)
Kitartás, és előre! Nagyon szurkolok Neked!
28N
Köszönöm a sok kedves választ!
:)
Jó látni,hogy mennyi rendes segítőkész ember van. Őszintén szólva az eddigi gyakis tapasztalataim alapján nem hittem, hogy sűrűn fogok látni segítő szavakat:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!