Most akkor nekem is fel kellett volna jelentenem apámat?

Nem azt mondom, hogy hibáztasd az apádat. Csak annyit kérek, hogy az ég szerelmére, ne tekintsd már ezt normális viselkedésnek és követendő példának!

Te ezt akarod sugallni, hogy verés szükséges, sőt hasznos. Ez pedig elfogadhatatlan.

Nem tudom, hogy mondjam ezt világosabban. Nem is szeretnék tovább vitázni veled.

Nekem nem tűnik túl következetesnek az, ha egy büntetésben lévő gyerek kiválthatja a büntetését hízelgéssel. Ezt így én a látszatnevelés kategóriába sorolnám, amikor csak akkor próbálkozik a szülő, amikor másoknál van és otthon nem alakul ki felé semmilyen tisztelet, mert otthon nincs is semmiféle nevelés. (A pofonoktól való félelmet én nem sorolom a tisztelet kategóriájába)

Nyilván különbséget lehet tenni aközött, hogy a szülő hirtelen rácsap a gyerek kezére mielőtt belenyúlna a konnektorba/kályhába/stb. és aközött, hogy pofonnal rákényszeríti az akaratát. Te szerintem az utóbbi kategóriába tartozol. Végül sikerült megtalálnod azt a dolgot ami miatt szívesen tanultál? Ami előre hajtott, hogy fejlődj?

Neked normális, hogy valaki megérdemel egy pofont, de ki dönti azt el, hogy mikor normális? Ha felgyújtja a házat? Ha rossz jegyet kap? Ha nem olyan jók a képességei, mint szeretnéd? Ha nehezebben ért meg valamit, mint te azt elvárnád?

A pofon vágom és nem vágom téma nagyon sokáig tárgyalható viszont ki ki a saját módszerével ne jusson odáig hogy a kedves kis csemetéje rugdossa a tanárát. Azt akkor a szülő kudarcának könyvelem el. Bármilyen módszert elfogadok ha eredményes és az értelem szintjén próbál hatni.

Lehet hogy most a tanár/tanító csak egy az iskola által alkalmazott munkavállaló. Régen a Tanár Úr vagy a Tanító Úr az valami lámpahordó volt aki a tudás világosságát hordozta és nem járt vesszővel a kezében.

Énnem mondom, hogy nincs az a helyzet, amikor egy jó anyai vagy apai elfogadhato...

De

Nem azért mert nem tanul a gyerek, vagy nem azért mert hisztizik.. Hiszen a hisztit nem lehet agresszőval kezelni..

Hiszti esetén a legyintés, nem pofon vagy tasli, hanem legyintés eet jó, a meglepetés miatt..

De sokkal célravezetőbb belefújni az arcába a gyereknek vagy megprickolni vízzel...

Tehát jobb elkerülni, hiszen amikor egy ember üt akkor a legkevésbé sem gondolja végig, hgy most ez rendben van vagy nincs..

Láttam már olyat, hogy a gyerek kirongyolt az útra, és éppen visszarántva a kocsi elől az anyja rávert a fenekére az5 évesnek... Jogos.. Inkább ez fájjon, mint az arcán az autó lökhárítója, de biztos vagyok benne, hgy azanyuka nem gondolkodott persze aztán ölelgette a gyereket h minden oké..az autos is felreállt annyira durva helyzet volt.

A tasli és a pofon is verés, nem kell hozzá sorozat.

Az a baj,hogy mi a válaszaid alapján látjuk mit okozott nálad, de te nem.

1: csak neked van igazad ( akátr az apádnak)

2. Ellenvetés sincs, mert akkor mindenki más hülye

3. Szerited elfogadható az agresszió

4.az apád szent és serthetetlen, csak jót tehetett, a. Mai napig nem mered és nem is aarod megkerdőjelezni a nevelési módszereit, hisz elédnevelte, hogy az van és úgy jó ahogy ő mndja..

És még sorolhatnám...

Gyerekre:

A bünti műsor a vendégeknek szólt.

Az a gyerek egy agresszor, egy pofon nem oldotta olna meg a helyzetet,sőt rotott volna...

Szerintem őt valaki, pl az apja egyébként is üti, vagy lát hasonlót, ha az anyjánál így akart érvenyt szerezni az akaratának, a frusztrációját, és tehetetlenségét így fejezte ki.

Ha a anyja nevelné, akkor tudná, hogy a hízelgés nem megbánás.

Az ütlegelést, és a hisztit egy látszatbünti után játékkal jutalmazta. Ráadásul észrevette,m a hisztitnem szabad büntetni.. Figyelmen kívül kell hagyni, ki kell zökkenteni.. Arcra fújás, vízzel lefröcskölés...stb..