Mit kellene mondanom, hol vagyok? 18/L
AZ utóbbi időben 2-3 naponta elmegyek otthonról délután, csak este jövök haza, amit persze a szüleim gyanúsnak találnak. Mostanában egyre többet kérdezgetnek, hogy hol vagyok, hova megyek..Azt hiszik, hogy van valakim, mert nem mondok nekik semmi konkrétat, hogy hol vagyok, és gyakran csak vigyorogni tudok a képükön, amikor arról faggatnak, hogy kivel találkozgatok.
Nem köthetem az orrukra, hogy mit csinálok, mert kapásból idiótának néznének és egyébként is magánügy, de nincs senkim. Viszont ezt nem mondhatom nekik, mert akkor rákérdeznek, hogy akkor mégis hol vagyok mindig és nem tudnék semmi olyan magyarázattal szolgálni, ami hihető lenne (főleg nem így, lassan egy hónap után).
Apukámon viszont egyre jobban látom, hogy aggódik értem és nem tetszik neki, hogy nem osztom meg vele ezeket a dolgokat, és persze benne van az apai féltés,stb.
Mit tudnék nekik mondani?
Vagy maradjon a "van barátom, de nem mondom ki"-dolog?
És ha mondjuk a szüleid sejtelmesen mosolyogva lecserélnék a zárat a lakás ajtaján amíg a "magánéletedet" éled? És 18 lévén éld tovább a magánéletedet a saját költségeden ott, ahol csak akarod. Ugyanis ha a minimális őszinteséget sem várhatják tőled, akkor miért tartanának el. Nagykorú vagy, utadra bocsátanak.
A szüleid viszont - veled ellentétben- felnőttek és sejtik, gondolják, hogy valami vagy valaki kényszeríthet arra, hogy ne légy velük őszinte. Ezért esetleg fogadnak egy magándetektívet ( ha van elég pénzük rá), vagy sóhajtva nézik a nevelésük csődjét.
Ha viszont csak szórakozol velük, akkor ide kívánkozik egy mondás: Isten nem ver bottal...
Oké, akkor azt mondd el, hogy miért nem mondod el a szüleidnek.
Idiótának néznének. De miért? Ha van valami értelmes hobbid, akkor nem mindegy, mit gondolnak?
Féltenének? Pénzkidobásnak gondolnák? Veszélyes?
Tudnál küldeni egy árajánlatot a johncoffey@gmail.com címre?
Köszönöm!
Jaj, kicsi Porcukormókuskám, hát ha tényleg 18 vagy, akkor rég tudhatnád, hogy a "bibibíííí nem mondom el" nagyjából az ovi középső csoportjában volt divat. A szüleid féltenek, te meg mulatsz ezen, és mosolyogsz? Gratulálok, biológiailag lehet, hogy nagykorú vagy, de az érzelmi intelligenciád a béka feneke alól pislog felfele, ahová el illene jutnia.
Nem a válaszadók az ostobák, hiszen te nem érted meg, hogy nem fogják azt mondani neked, hogy hazudj, és nem fognak neked hihető hazugságokat gyártani - amúgy se- miközben azt se tudják, merre mászkálsz. Oké, azt mondod, hogy nem illegális. Honnan tudjuk? Miért támogassunk egy ilyen felháborító viselkedést a szüleiddel szemben, amikor nem adsz semmit a kezünkbe, ami miatt a pártodat kellene fognunk?
Javaslom, hogy szállj szépen magadba, és gondolkozz el azon, mit adtak neked a szüleid, és te mit tettél le az asztalra. Nem arról van szó, hogy nincs jogod oda menni, és azt tenni, ahova és amit akarsz, amíg az törvénybe nem ütközik. Arról van szó, hogy alapvetően nem mulatunk más nyomorán, főleg nem azon, ha szeretetből aggódnak értünk. Én a sejtelmes mosolygásodat a következő alkalommal egy anyai pofonnal jutalmaznám. Utána legyen kedved akárhova menni. Pedig nem vagyok anyukád korabeli, 25 vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!