Miért van az, hogy 22 évesen mindent el kell mondanom anyámnak? Vagy csak nekem furcsa ez?

Szoktasd le róla.

A hova mész kérdésre? El.

A Kivel? Barátokkal.

Adj sablonos, semmitmondó válaszokat, ha megkérdezi miért csinálod, mondd el, hogy felnőtt ember vagy és szeretnél magánéletet, szívesen beszélgetsz vele bármiről, de ne akarjon mindent tudni, mert nem vagy kisgyerek már és idegesítő!

Ha hagyod, hogy állandóan ellenőrizzenek, kikérdezzenek akkor ne panaszkodj. 22 éves a fiam. Én is kérdezgetem, hogy merre járt, mi jót csinált. Ha van kedve elmondja, ha nincs akkor 1 mondattal lezárja a témát. Én meg nem erőltetem tovább. Úgyse hagyná.

Tudod csak azt lehet irányítani, ellenőrizni, kikérdezni aki szó nélkül hagyja, és elviseli.

Azért ha otthon laksz és a szüleid tartanak el, joguk van tudni hol jársz, kivel és kb. meddig maradsz. Egy jólnevelt valaki ezt magától is tudja.

Én már nem lakom otthon, de ha haza látogatok anyámékhoz, mikor megyek el otthonról elmondom hova megyek és kb. mikor érek haza. Ha véletlenül nem érek haza szólok. Nem kérezek, de azért elmondom merre járok. Szülőként nekem is jól esne tudni....

23-L

"Miért van az, hogy 22 évesen mindent el kell mondanom anyámnak?" - Kérdező, már miért kellene? Egyszerűen meg kell tanulnod nemet mondani...

(persze vannak indokolt kérdések is, mit tudom én, az, hogy "mikor érsz haza" nem csak sanda kontrollálási szándékról szólhat, hanem szimplán arról is, hogy megvárjanak-e a vacsorával, vagy ilyesmi. Meg hát azért az egy fedél alatt élő felnőttektől is elvárható, hogy valamilyen szinten alkalmazkodjanak egymáshoz)

Tőlem is mindig kérdezik, de azért mert velük lakok és mert én vagyok az egy szem gyerekük és aggódnak. :) Én nem bánom, mert tiniként is mindig mindenhova elengedtek (most már nem kell engedély :D) , nem hívogatnak óránként, ha el vagyok egy pár napig, akkor azért napi 1x beszélünk. Én ebből nem csinálok nagy ügyet.

24/L