A legújabb trend szerint nem kell segíteni egy szülőnek, ha idős, egyedül van és beteg?
Sok helyen, itt is, olvasom, hogy ha a gyermek már felnőtt, nem kell, hogy törődjön a szülőjével.
Inkább teljesen le kell róla válni, sőt, jól megkritizálni azt, amit valaha tett és most tesz, a legjobb szándéka ellenére.
Jól van ez így?
Dehogy van jól.
Én elásnám magam, ha minimálisan is hasonlítana a gondolkodásom ahhoz, amit itt néha olvasok.
Szerintem Amit egyrészröl figyelembe kell venni, hogy mennyire bir valaki. Pl. Milyen messze lakik, Van-e sajat csaladja? Na, meg azt hogy milyen gyerekkora Volt.
Pl. Meg a szüleim messze vannak ettöl.
Anyámnak gondolkodás nélkül fizetnék annyira AZ idösek otthonaba amennyit tudok (ö emlitette egyszer hogy amint olyan a helyzet otthonba megy, de meg csak 51 es remelem sokaig El meg egeszsegesen) es ahogy idom engedi tervezem gyakran latogatni is.
Apam Mas tészta. Ott egyszeruen megoldom annyival hogy tavolrol tamogatom penzzel Mint amolyan kotelesseg vagy lemondok az örökségemrol es abbol alljon mindent maganak,de se latni nem fogom se beszelni vele.
A folyamatos lelki terrort, és azt hogy onbantalmazasba menekültem, meg hogy egyszer kis hiján öngyilkos lettem, mondhatni igy koszonom meg es meg igy is tobbi Mint kegyes vagyok.
Ha meg valaki azzal jon, hogy dehat csaladtag, menjen a búsba. Apamnak Volt 18 Eve bizonyitani...
Itt sem ezt szokták irni, csak azt, hogy ez nem lehet ehyoldalú dolog, hogy a gyerek mindent dobjon el, hagyjon ott, miközben a szülő nem hajlandó a változtatásra, mikor látja, hogy nem fenntartható már az életmodja.
Plusz szempont, milyen szülő volt valaki, es hogy medzselte az életet. Bantalmazó, rossz szülőt nem kell segíteni. Alkoholista, munkakrülőt sem.
Azt kell segíteni, aki megerdemli, ertsd jo (nem tökeletes, de jó) szülö volt, tett magáert, dolgozott, azaz önhibáján kívzl került olyelan helyzetbe, hogy segíteni kell és hajlandó ő is tenni a segítségert, nem varja, hogy a gyereke dobjon el mindent.
Azt ugye véletlenül sem olvasod hozzá, hogy az ide felkerülő szülők 99%-a valóban nem érdemli meg, hogy emberszámba vegyék?
A normális családi dinamika résztvevői ugyan miért írnának ide kérdést?
Nem, ez nem így szokott elhangzani. Hanem inkább úgy, hogy
- nem, nem tudok/akarok lemondani a munkámról/bevételemről, hogy anyám, apám mellé költözzek őket ápolni
- nem, nem vagyok hajlandó magam mellé venni, mert kicsi a lakás, elviselhetetlen (demens) az öreg, nem tudom/akarom pelenkázni/emelgetni.
DE! segítek bevásárolni, havat lapátolni, gyógyszert kiváltani, állom a rezsijét, megrendelem az ebédjét, kerítek neki házinénit vagy intézetet, stb.
Ez a jellemzőbb.
De abban igazad van, hogy 1-2 válaszoló tollából már én is olvastam, hogy dögöljön meg az utcán, azt sem érdekel..És ha egy felnőtt gyerek így reagál, akkor sajnos annak nagyon csúnya előzményei lehetnek. Nem a gyerek, hanem a szülő részéről.
Sok helyen erre nevelik az embereket.
Felénk pl. már üzletként megy ez, azzal reklámozzák magukat ügyvédek, és workshopokat csinálnak, ahol "felvilágosítják" a fiatalokt, hogy hogy lehet az öregeket otthonba dugni, és elszedni az örökséget.
Csak meg kell nézni, hogy aki azt írta, ez így nincs jól, azt le is pontozták.
Én azt mondom, amit adott a szülő, azt kapja vissza, így igazságos. És valahol így is van. Aki valami mintát tanbult otthon, azt viszi tovább.
Én a nevelési elvekben látom ennek a gyökerét. Mostanra lett felnőtt az a sok kulcsos gyerek, aki suli után az év utcákon lógott és nyaranta a nagyszülőkhöz költözött, mert a szülők dolgoztak. Így nem alakulhatott ki olyan szintű kötődés és egymás iránti felelősségérzet ami azt diktálná, hogy akár a saját kárára is, de eltartsa a szülőt. A másik oldal a szülő, aki végigdolgozta az életét, úgy gondolja, hogy a gyereke boldog volt, megkapott mindent. Ezért most, amikor neki eljön a nyugdíj, fáradt, beteg, felújítani kell, akkor jön el a gyereke ideje visszaadni mindazt az anyagi jót, amivel gyerekként ellátta. Ezeknek a szülőknek is kötelező volt az idős szüleikről gondoskodni, tehát logikus, hogy a mai 30-50-es korosztály is ezt fogja tenni.
Na itt a hiba, mert ők már nem érzik azt, hogy az az ember, akit sosem láttak, előrébb való lenne a saját életüknél, családjuknál vagy céljaiknál. Ekkor jön a konfliktus, hogy én is segítettem nagyanyádat, ez a te dolgod is...
A végén a gyerek lelép, mert megteheti, mert önállóra lett nevelve, a szülő meg sopánkodik, mert ez marad neki.
"Ide is mibdenki írkál hogy neki "toxic" szülei vannak mert nem vették meg az Iphone-t az első vinnyogásra és megszakítanak velük minden kapcsolatot"
Fura, én nem olvastam meg ilyet. Viszont naponta vannak kérdesek, hogy a szüleim alkoholistak, vernek, minden sz*rnak elhordanak, egy jo szavuk nincs hozzám, penzzel lehúznak, es akkor egyesek szerint ez belefér.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!