Miért csinálja ezt a 14 éves fiam?

Azért, mert hagyjátok. 14 éves.

Elvonási tünetei is vannak az iskolai telefontiltás miatt.

#86: Egy családban kellenek a szabályok. Attól még az otthon otthon, ahol elengedheted magad, de azért teljes anarchia nem lehetséges, ahol mindenki azt csinál, amit éppen gondol, tekintet nélkül a többiekre. Az egyik legalapvetőbb ilyen szabály sok családnál, hogy evés az étkezőasztalnál ülve, főétkezésekkor minden otthon tartózkodó családtaggal együtt. Senki sem lett lelki nyomorék attól, hogy szombat-vasárnap kétszer egy órára elhagyta a szobáját, felfüggesztette a hobbiját/leckéjét/munkáját/mesenézését és együtt ebédelt és vacsorázott a többiekkel, neadjisten még segített is az előkészületekben és/vagy az elpakolásban. Ez még nem "kontrollmániás börtönőr", csak normális családi élet.

Amúgy a kérdező a nemtudomhányadik válaszban finomított rajta, aszerint a fiú megjelenik az étkezéseknél és segít is, ha kérik, csak a kérdező jobban örülne neki, ha a fennmaradó időben sem mindig játszana.

#84 "Kellenek a szabályok", na, hát pont ezért kell minden nap egy-két fiatallal elbeszélgetnem, akik teljesen meg vannak zavarodva az életben, miután egész életüket rövid pórázon töltötték el magadfajta szülők keze alatt. Nem, egy családban nem "szabályok" kellenek. Megegyezések kellenek, egyenrangú felek között.

Odapofozhatod a gyereket az ebédlőasztalhoz, ha akarod, ha nem. És akkor mi lesz? Síri csendben, fagyott légkörben eltöltitek az ebédet, aztán mindenki örül, hogy szabadult végre. Marha jó családi légkört teremtettél, gratulálok! Ezzel szemben van az, hogy anya beviszi az ebédet, és a kissrác boldog, hogy ilyen kedves édesanyja van. Amikor eljön a nap, hogy anyához kell bevinni az ebédet, szerinted kinek lesz hozzá több kedve? Akit halálba egzecíroztak a hülye "szabályokkal", vagy akinek igazi otthona volt?

"Marha jó családi légkört teremtettél, gratulálok!"

Hát ott aztán sokkal jobb a légkör, ahol a gyerek kvázi nem része a családi életnek semmilyen szinten, mert egész nap gépezik és max. addig látják, míg kijön sz*rni. 😅

Minek vinné be az anyjának az ebédet majdan ő, mikor hosszú évekig kvázi idegenként élnek egymás mellett, azaz semmi érzelmi kapcsolata nem lesz a szüleivel?

Tudod, normális, egészséges gyerek talál magának elfoglaltságokat akkor is, ha csak napi 2 órát játszhat és ettől nem fogja utálni az anyját. Ne magadból indulj ki, mert te láthatóan nem vagy ep mentálisan.

Nem vagyok szülő. És nem kellett soha egyikünket sem "odapofozni" az asztalhoz, mert babakorunktól arra lettünk szoktatva, hogy lehetőség szerint közös étkezések vannak. Ha lesz családom, én is így fogom csinálni. A nap nagy részét külön töltjük, munkahely, iskola, stb, nehogy már naponta egyszer ne lehessen elvárni, hogy együtt étkezzen a család egy asztalnál. Ez nem rövid póráz, csak sima családi élet. A közös étkezés remek alkalom a beszélgetésre, a hétvégi program és menü megvitatására, stb, mindenki jelen van, mindenki érdekeit figyelembe lehet venni.

Érdekes nekem mindig azok a gyerekek tűnnek fel a borzasztó elviselhetetlen viselkedésükkel, akiknek mindent szabad, akik úgy gondolják, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok, mert otthon nincsenek.

Attól, hogy otthon el van várva, hogy adott időben az asztalnál egyem meg, amit anyu főzött, még nem fogok kevésbé gondoskodni róla, ha arra kerül a sor. A 90 éves mamám sem eszik az ágyban, hanem felkel és leül az asztalhoz. Egyetlen kivétel a kórházi tartózkodás, de amint a fizikai állapota engedi, ott is odaül az asztalhoz inkább (volt szerencsém hosszabb ideig látogatni és gondoskodni róla ilyen körülmények között is).

"egyenrangú felek"

Nem, egy 14 éves gyerek nem egyenrangú a szüleivel. Vannak döntések, amiket nem az ő dolga meghozni, hanem a szülőké. A gyerek saját érdekében is!

84: ": Egy családban kellenek a szabályok."

Valóban. Csak a kérdező esetében aligha lehet családról beszélni, ha a nagyszülőknek passzolják le.

Ha a szabály az, hogy az otthon tartózkodóknak oda kell menni a közös étkezőasztalhoz, akkor a szülők azok, akik erre nem biztosítanak lehetőséget a hét 5 napján.

Vagyis nem csak szabályokra van szükség, hanem struktúrára, háttérre, amit ezek a szülők nem képesek biztosítani.