Szólnátok a 18-19 éves, de még gimnazista lányotoknak, hogy nem kéne átmennie a pasijához hetente 5-ször aludni?
Őszintén szólva, nem tudom mit higyjek. Olvastam sok hozzászólást pároktól, akik 18-20 évesen költöztek össze, és lehurrogott szülőkről, mert 17 évesen meg merték mondani a jólnevelt gyerekeiknek, hogy mit csináljanak.
Viszont szerintem abszolút nem normális, hogy a lányom barátját június óta nem láttam, de a lányom heti 5x náluk volt, amiből elvárás lett a fiú részéről.
- Ha látni akarod a lányod barátját, hívd el őket.
- Ha aggódsz a lányod miatt, akkor beszélj vele őszintén. Ha úgy van, ahogy te gondolod, hogy “elvárás” a fiú részéről, és a lányodnak ez nem jó így, akkor beszélgess vele erről, amennyiben nyitott rá. Az szerintem is fontos, hogy a saját igényeit megfelelően kommunikálja egy kapcsolatban.
Önmagában az ottalvással nem gondolnám, hogy probléma lenne, de ha a lány is elvárásnak éli meg az nem egy egészséges kapcsolatra utal, ezzel kapcsolatban lehet, hogy jó lenne beszélni vele, tanácsokat adni.
Persze ha csak a szülő éli meg így, az megint más, ott akár az se kizárt, hogy pont a szülő elől menekül a lány.
Az is nagyon gyakori, hogy valaki, ha kontrolláló szülőkkel van megáldva, akkor beválaszt egy hasonló partnert. Itt erről is szó lehet. Az ember hajlamos tudat alatt hasonlóhoz vonzódni, mint a családtagjai. Fiatalon különösen, mert még kevesebb az élettapasztalat.
Viszont 18 éves kor felett a szülő ezekbe a dolgokba nem szólhat már bele. Nem ő a gondviselője. Sokszor a mai szülők nem akarják elfogadni, hogy a gyerekük nagykorú lett és ezzel megszűntek felettük a jogaik.
Innentől magáért felelős. Ha elront dolgokat, majd tanul belőle.
Ha jól olvastam, orvosnak készült és mégis tanítónő akar lennei. A szülőknek ez nem teszik. Gondolom, két okból. Az egyik, hogy az orvosi pálya jobban fizet, másrészt magasabb a presztízse. Nos, a lány tiszte meghozni a döntést, hogy mit akar. Amúgy könnyebben rájön majd arra, hogy érdemesebb orvosnak tanulni, ha sokat él külön és háztartási munkát is többet végez. Sok fiatal azért se tud jó döntést hozni a pályaválasztásban, mert a szülei eltartják és nem tudja 18 évesen, mibe kerül az élet valójában, így hajlamos lehet alulfizetett pályára menni, amit majd később, amikor maga tartja el magát, megbán.
Az nekem se tetszik, hogy a fiú elvárást támaszt, megsértődik, ha nem megy eleget a lány. Ez rossz jel, valóban lehet, hogy akár érzelmi bántalmazás is lehet a háttérben. De akkor se a szülő dolga beleszólni. Majd tanul a saját kárán, vagy elfogadja ezt a helyzetet. Az már az ő döntése lesz.
simán szólnék, ha emiatt nem lesz meg az érettségije, akkor az nagyon nagy szívás lesz a szülőknek a csajnak, de majd a pasijának is. 8 általánossal nem fog túl sokat keresni és nem is fog kelleni túl sok helyre. Az egyéb tanulás, meg ha nincs érettségi azaz nincs "egyetem" sem, csak mindenféle tanfolyamok, amit meg ugye nagyobb részt fizetősek. Ki fizeti majd a pasija, aki megharagszik, ha nincs meg a sztenderd heti 5 ottalvás, azaz dug...ás...
Kérdés miért alakult ez így, vagyis de olvastam, most nyáron. Hát akkor le kell ülni beszélni a lányoddal, hogy de most itt az ősz, megkeződödtt az utolsó kemény év a gimiben és köthetnétek eg ymegállapodást. Lehet ám mindenféle ötlettel előállni, ami neked elfogadható és hátha valamelyikbe mindketten megtaláltok egy jónak látszó megoldást:
hiszen még csak most jönnek majd az első felmérők, nagyobb dogák stb. így lehet azt mondani őszintén, hogy nem szeretném, ha hétköznap vagy úgy heti 5ször ottaludnál, mert a tanulás rovására fog menni...ő anya, de hát nem hotam még rossz jegyet, ok, akkor az első 3-asnál minusz egy nap/hét, következőnél minusz 2 nap/hét, harmadiknál vagy az első egyesnél kizárólag péntek/szombat mehetsz...h akicsit oda teszed magad a szigorral, de közben engedsz is, hogy ő választhasson, hogy érezze az ő felelőssége, az ő tanulmányi eredménye őrajta múlik, akkor hidd el a pasinál is tanulni fog, és ha szerencséd van ez már nem fog tetszeni a pasasnak és szépen szétmennek. (és nem miattad.)
Másrészt még valóban most szólj, hogy ne az legyen, hog ymikor épp betelik nálad a pohár, mert nyelsz még egész októberben és bevárod, amíg netán romlanak a jegyei vagy már azt pedzegeti, hogy inkább a gimit se fejezi be, hogy akkor robbansz és ő nem fogja érteni miért szemtékedsz, ha akkor tiltanád el, mondanád meg.
De legfontosabb, ugye védekeznek? Lányod ugye nagyon képben van és ha mégis netán becsúszik, akkor tud hozzád fordulni esemény utáni tablettáért elugrásban vagy komolyabb dologban is, mer t ez ami még fontosabb, mint a rossz jegyek.
És igenis egy még érettségit le se tett gyereknél, amíg nem önfentartó, addig aszülő nyugodtan szóljon bele. (Vagy az, aki támogatni fogja anyagilag a felsőoktatásban való részvételét vagy szakmaszerzését, akármilyen formában is. Mert abban biztos vagyok, hogy nem a pasija fogja eltartani a csajt.
De mint írtam csak finoman, lehet most még friss a szerelem, érdekes a sz---x, meg minden, de fog ez változni.
55.: Azt írod, hogy addig szóljon bele a szülő a felnőtt gyereke dolgaiba, amíg nem önfenntartó. Nos, ez sokszor még diplomás embereknél sincs így. Ha valaki akármilyen okból nem tud karriert csinálni diploma után, előfordul, hogy nem tud elköltözni a szüleitől, akik részben vagy egészben eltartják. Pl. 25-26 éves, de nincs önálló egzisztenciája. Akkor a szülők kezeljék őt kiskorúként? Ez nem reális. De egy 18 év feletti végzős gimnazista is már fiatal felnőtt, hiába akarod legyerekezni. Ilyenkor, ha a szülő bele akar avatkozni az életébe, megjárhatja, mert egyrészt a fiatal csakazértis azt fogja tenni, amit akar, és még a szülő-gyerek kapcsolat is megromlik. Maximum annyit lehet tenni, hogy türelmesen, nem irányítgató stílusban elmondani, hogy ha azt szeretné, hogy a jövője jól alakuljon, akkor tanuljon szorgalmasan az érettségire. Egyébként a párjánál is tud tanulni.
Ha nem sikerül az érettségi, meg is lehet ismételni, vagy el lehet menni dolgozni is. Akkor kétkezi munkából fog élni. Később meg jelentkezhet egyetemre, ha akar. Amikor én voltam hasonló korú 30 éve, akkor a felvételinél csak az érettségi utáni pár évben számolták be a felvételi pontszámokba a középiskolai jegyeket, később már csak a felvételi teljesítmény számított. Nem tudom, ma hogyan számítják, de nem kell kétségbeesni.
Még valami 55-nek: itt te még egy esetleges eltiltásról is beszélsz. Nos, ezt nem teheti meg a szülő egy nagykorúval. Kiskorút lehet eltiltani. Egy 18 éves akár meg is szakíthatja a kapcsolatot a szülővel, elköltözhet, a rendőrség se viheti már vissza.
Te se nézed a nagykorúságot. A magadfajta szülők még egy 25-30 évest is tiltanának ettől-attól, nem véve észre, hogy ehhez már joguk sincs. Sajnos vannak olyan megtört fiatal felnőttek, akik nem mernek ellenszegülni és behódolnak akár 30 felett is, ha a szülő tiltással jön. Ha meg a szülő az anyagiakkal zsarol (mert amíg nem önfenntartó valaki, zsarolható ezzel), akkor az súlyos jellemhiba a szülő részéről.
Én a kérdező helyében elgondolkodnék azon, hogy ha ennyire másnál akar lenni a középiskolás gyerekem, akkor valószínűleg nálunk, otthon piszokul nem érzi jól magát.
És innentől minden logikus: logikus, hogy ha a párja úgy akarja, akkor bármit megtesz neki, mert nagyon nem akar újra egész héten át az anyjával lakni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!