Mit csinálnál szülőként, ha tele lenne egyesekkel a 11-12. osztályos gimnazista gyereked matematikából?

Azt tanácsolnám neki hogy tanuljon meg alkalmazkodni, és bekussolni. Ne szólogasson vissza. Teljesen mindegy hogy igaza van-e, nem fog érdekelni senkit. Saját magával szúr ki.

Egyetemen is rengeteg ilyen tanár van. Nagyon csalódott, sikertelen lesz az èletben ha nem tudja legalább egy kicsit megjátszani magát.

Sajnos a ha kérdéseknek nincs valósága. Ha megtörténik, akkor majd visszatérünk rá.

Ha a vajas kenyér nem a vajas oldalára esik, akkor egy macska ment át a zebrán?

Nekem erre mindig azt mondta anyám, hogyha a tanár azt mondja a feketére, hogy fehér, akkor az én dolgom annyi, hogy helyeseljek, igen, tanárnő.

Vannak helyzetek, ahol nem érdemes visszaszólni.

tldr.

Hogy van 11-12.-es gyereked, ha te tavaly végeztél?

Micsoda szellem színvonal van itt... a válaszolók fele a kérdést se érti, a másik fele meg a tipikus kuss a neve mindenkinek kategória. Ezért tart itt ez az ország ahol...

Hogy őszinte legyek, biztos hogy beszélnék a tanárral, sőt az igazgatóval is ha arra szükség van. Leszarom, hogy a tanárnak mi tetszik, meg mi nem tetszik.

Én is ilyen voltam egyébként. Már általános 2-ban azért panaszkodott a tanár, mert elmagyaráztam neki, hogy sokkal egyszerűbb másik módszerrel számolni matekon, mint azzal, amit ő tanít.

Rengeteg problémám volt abból, hogy sok dolog egyáltalán nem érdekelt, mert világi ökörségnek tartottam.

Ettől függetlenül mérnök lett belőlem, dolgoztam PLC gépekkel és robotokkal, most egy kis szoftverfejlesztő cégnél vagyok, ahol vállalatirányítási rendszert fejlesztünk.

Aki azt hiszi, hogy csak bólogatással lehet előre jutni az életben és ezt még bele is neveli a gyerekeibe, az valójában semmi mást nem tesz, csak segít szétbarmolni az országot... mondjuk szerencséjükre már nem nagyon van hova.

#2 Ez egy megtörtént múltbéli eset a kérdezőnél, akinek reagáltak erre valahogy a szülei és valamiért kíváncsi arra, hogy mások mit tennének szülőként. Ez adja a kérdező számára a kérdés relevanciáját. Ha te nem akarsz válaszolni, mert szerinted irreleváns, akkor ne offolj.

#1,3 Én értem, hogy alkalmazkodás, de nem mindenben van értelme. Addig oké, hogy csendesen tűri a vádaskodást(miszerint olyan borzalmas dolgot követ el, hogy KÜLÖNTANÁRHOZ JÁR, amire biztos csak azért lehet szüksége, mert nem figyel, miközben lehet figyel az órán, előismeretei vannak és azért tudja jól az anyagot, a kifejezéseket, de ha még felzárkóztatóra is járna se jelentené azt, hogy az oda nem figyelés miatt jár) , esetleg kiabálást (az ilyen tanárok a tapasztalataim alapján mindig üvöltenek, bár a kérdező nem írta), kevesebb egyest kap, ha a más megoldásmenet csak lecseszést érdemel, de nem egyest.

De azért a megoldásmenetét ne kelljen már százszázalékban a tanáréhoz igazítani önálló munkakor, ha amúgy jól vezeti le, csak lépéseket von össze a mellékszámításban. Ez érettségiben nem számít, totál energiapazarlás azon vetyengeni fejben, hogy az egyenlet két oldalát most vagy két sorral lentebb szorozzam meg kettővel, csináld ott, ahol jól esik, ha jól csinálod, akkor full mindegy. Le tudod vezetni elfogadható módszerrel és az eredmény is jó? Max pont, akkor is, ha nem a tanárod módszerét követted, mert ha véletlen nem adná meg a pontot tanárod, akkor fellebbezel és megnézi más, máris ott a pont. Azzal, hogy olyan hülyeségekre figyelsz feladatmegoldáskor, hogy pontosan arról és úgy közelíts, mint a tanárod tenné, miközben neked magadtól lehet más a magától értetődő lépés, és nem bosszantásból csinálod máshogy, azzal összezavarod magad, valószínűbb, hogy elrontod, valami nem lesz jó, ami érettségin már nem maxpont, azt meg már nem tudod fellebbezni, hogy de "bocs a tanárom szr módszertana okozott zavart a fejemben".

#4 Hogy jön ide a felelősségvállalás? Adott egy tanár kifogásolható módszerekkel, meg diák, aki jól teljesít, átlátja, hogy mi kell neki felvételihez, mérlegelte, hogy mit okozhat a sok egyes, ennek tudatában áll ki magáért. Ez pont a felelősség vállalása.

#6 Hol írta, hogy van gyereke? Azt írta, hogy ez anno vele történt és az érdekli, hogy más szülő mit tenne ilyen helyzetben.

Én azt tanácsolnám a gyerekemnek, hogy tegyen belátása szerint, csak ne bukjon meg, mert akkor nem érettségizhet. Én szülőként nem mennék be pattogni, matek tanárokból hiány van, eltávolítani úgy se fogják ennyiért, meg valamiért csak felmentek a gyerekem jegyei 2,6-3,3-ról 5,0-ra (ha nem vesszük a magatartás miatt bevágott egyeseket), tehát szakmailag valamiben csak jobb, mint az előző tanár.

Én 11-12. osztályban 18-19 voltam, ez már nagykorú. Cselekedjen úgy, hogy az ő felelőssége a továbbtanulása. A változtatás előtti pontozási rendszerben volt duplázás érettségi pontokból (én is akkor felvételiztem, én is dupláztam, hármasaim-négyeseim voltak elit gimiben, ahol x,85 volt a jobb jegy alsó határa, de cserébe a várható érettségi eredményeim jónak ígérkeztek a próbavizsgák alapján). Most ha neki az jött ki, hogy ha reális érettségi eredményekre számítva akár kettes, akár ötös az a matek jegy a bizonyítványban, neki akkor is az érettségipontos duplázással lesz több pontja, akkor hajrá, tényleg full mindegy a matekjegy. Nyugodtan meghagyhatja a matektanárnak a lehetőséget, hogy a sok egyes miatti átlagra kettest adjon, ha tényleg figyelembe veszi az egyeseket, vagy ötöst, mert amúgy meg dolgozatok, felelések alapján meg 5,0 lenne, tök mindegy ilyen esetben.