Mit gondoltok az olyan szülőkről, akik a gyerekükkel kapcsolatosan mindent szeretnének a lehető legolcsóbban megúszni, míg saját maguknak a legdrágább dolgokat veszik meg?

Így negyven környékén, ha veszek magamnak pl egy alkalmi cipőt sanszos, hogy jó pár évig jó lesz, mert nem fog nőni a lábam. Szóval költök rá mondjuk 20 ezer forintot és hordom öt évig.

A nyolc éves lányomnak ha szeptemberre veszek egy alkalmi cipőt az évnyitóra, az tuti nem lesz rá jó év végére, de volt már olyan, hogy a karácsonyi ünnepségre sem. Így biztosan nem fogok neki drága cipőt venni.

A tél végi leárazásoknál sem tudok neki vásárolni, mert az a következő télre nem lesz jó.

Tényleg nem mindegy, hogy mennyi idős a gyerek. Ha kisebb akkor mindent hamar kinő, felesleges túl drága dolgot venni.

Illetve az sem mindegy, hogy tényleg kell-e neki ruha, vagy csak megtetszett-e neki a 800. felső.

Nálam az ilyen mindig is kiverte a biztosítékot (nyilván nem a fent írt esetekre gondolok).

Gimis legjobb barátnőm anyukája volt ilyen, barátnőmnek minden ruhája kopott, szakadt volt, a felsői hónaljban szinte mind ki volt lyukadva (nem varrhatóan, a dezodor "megette" az anyagot), a nadrág(ok) -már ha épp nem csak egy volt- a combjánál lyukasra kopva stb., de újat mindig csak szülinapra/névnapra/karácsonyra kapott.

Természetesen nem nyomorogtak, és pl. mikor meghalt az anyai nagymama, anyuka egyből beszerzett magának egy teljes ruhatárnyi fekete cuccot (barátnőmnek sosem volt egyszerre annyi ruhája, mint amennyit ő akkor hirtelen összevásárolt magának, gyász címén), de azt simán elnézte, hogy a lánya gimnáziumba jár azt a pár darab, vállalhatatlan ruháját váltogatva.

Én már gyerekként sem értettem ezt, felnőttként meg egyenesen elképzelhetetlennek tartom, hogy kitegyem ezáltal a gyerekem az osztálytársam csípkelődésének (szerencsére barátnőmet nem vagy alig bántották emiatt). Főleg, hogy tudom, hogy engem mondjuk felnőttként nem fognak szívatni azzal a kollégák, ha egy héten kétszer veszem fel esetleg ugyanazt, mert nincs minden napra másik, de a gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, szóval inkább rá költenék többet (én meg amúgy sem követem annyira a divatot, évekig hordok egy-egy darabot, így mindenképp "gazdaságosabb" vagyok 🙂).