Mit szólnál, ha a gyereked közölné veled, hogy nem veszi ki a részét a házimunkába, ha így állsz hozzá?

játėkot el lehet menteni ,sorozatott meg lehet álitani ,baråtoknak lehet mondani hogy késöbb vissza hivod ,mert most pl le kell vinni szemetet,stb

valoszinüleg szüleid jol ismernek tudjåk ha csak azt mondják vidd le szemetett akkor elfelejted stb igy ha azonal kell csinålni nem fogod elfelejteni.

Én megpróbálnám meggyőzni, hogy vegye ki a részét a házimunkából. Egy porszívózásba, vagy mosogatógép ki és bepakolásába még senki sem halt bele. Viszont a saját szobájának rendbetételét szigorúan megkövetelném

Nagyon nem örülnék ha ilyen lenne a gyerekem. Ellenben ha este 10-kor telefonálna, hogy menjek érte kocsival akkor én se ugornék azonnal, mert nem szólt az előző nap így hazajön BKK-val.

Tipikus mérgező, kontrolláló szülők csinálnak ilyet!

Az ilyen emberek azt hiszik körülöttük forog a világ.

#2 Ha másokkal együtt játszol csapatban, akkor nem lehet elmenteni. A sorozatot meg lehet állítani, de ront az élményen. A beszélgetést félbe lehet hagyni, de nem biztos, hogy akivel beszéltél rá fog érni, mire végzel.

A kérdésben nem a szemét kiviteléről volt szó, lehet hosszabb, nem két perces feladatról van szó.

Egyébként meg, ha azt akarom, hogy a gyerekem velem főzzön, akkor kinyithatom előző nap is a számat, hogy gyere tízkor krumplit pucolni, nem muszáj azt aznap mondani abban a szent pillanatban, amikor nekem szükségem van rá. Szerintem kisebb "kellemetlenség" nekem, ha előző nap nyitom ki a pofámat, hogy segítség kell, neki több kellemetlenség, hogy félbehagyatok vele valamit, amit lehet el se kezdett volna akkor, ha tud róla, hogy én akkor számítani fogok a segítségére.

#3 Szerintem itt nem az a baj, hogy nem akarja kivenni a részét, hanem az, hogy ha magától csinál bármit is az nem jó, egyébként meg nem akar rögtön és azonnal ugrálni, meg mindent félbehagyni.

Anyámnak is ez volt a szokása. Nem tanított meg dolgokra, mert az túl macerás számára, de x éves kor felett elkezdte zavarni, hogy semmit nem tudok. Ha magamtól csináltam, nem jó, ha nem csináltam semmit, az sem.

Szerintem tök jogos. (Már szüleimtől külön élő felnőtt vagyok, alap hogy “megengedem magamnak” hogy befejezzem a filmet/játékot/beszélgetést, mielőtt nekiállnék a házimunkának.)

#2

Nem minden játékot tudsz akármikor elmenteni, és egy jó sorozatnak/filmnek van egy hangulata amit tönkretesz ha megállítgatod hogy porszívózz egyet…

5

Nekem alap volt gyerekként, és most is ezt várom el, hogy tudtam anyám, apám mikor ér haza, nem pont akkor indítottam el játékot, vagy nagyon fontos telefonhívást. Köszöntem nekik és megkérdeztem csinálunk e valamit, főzünk e, kell a mosást indítsak nekik stb. vagy ha utánuk értem haza, mondtam lepakolok és jövök segíteni ha kell, mit csináljak.

Az én gyerekeim ugyanezt megtudják tenni most is. Egyrészről megértem a kérdezőt, másrészről viszont mi azon a nagy cucc, hogy kitakarítja a saját szobáját? Az alap, nem ráadás segítség.

"Ő kijelenti, hogy márpedig semmit nem hajlandó csinálni, ha azt várod, hogy rögtön és azonnal, ha rá akarsz bízni valamit, akkor mondd meg, hogy mi az az állandó feladat, és mikorra legyen kész, ha meg olyan, hogy egyszer-egyszer kell, akkor előző nap mondd neki. "

Oké, Jani/Juli, ez itt az én házam és itt én döntöm el, mikor mit kell megcsinalni. Ha nem tetszik, így jártál, ha nem csinálod meg, akkor amikor szólok, akkor neked se jusson eszedbe bármit kérni tőlem. Már most elgondolkodhatsz rajta, hova költözöl a 18. születésnapodon

Közölném, hogy nem így működik.

A most az most.

De én nem kényztetem el a gyerekeimet, így nem jutunk el ide.