Mit szólnál, ha a lányod a tudtod nélkül elvinné a nagyszülők autóját és elutazna vele két napra?

"Ezen kiakadt, hogy itt van 24 évesen, másnak már családja, gyereke van, őt meg még mindig furikázza az apja, mert én sehová nem engedem."

És milyen igaza van!

Kérdező!

A nyitókérdés az volt, mit szólnék. Nos, annyit kérnék, hogy ha odaért, hívjon fel, hogy megérkezett. Ennyi.

Igen, kontrollmániás vagy. Észre kéne venned, hogy nem 4, még csak nem is 14, hanem 24 éves a lányod.

Amíg azt hittem, hogy egy 18 éves friss jogsisról van szó vagy esetleg egy kiskorúról jogsi nélkül, addig azt hittem, neked van igazad.

Elolvasva a kérdést viszont úgy gondolom, hogy ne tedd pokollá a "gyereked" életét, mert különben ha van egy kis esze, nagyon gyorsan faképnél fog hagyni, és neki lesz igaza. Az hogy betegesen aggódsz, a te problémád. MAXIMUM annyit van jogod anyaként kérni, hogy hívjon fel / küldjön üzenetet, ha odaért.

Az erős féltés is vezethet kontrollmániába. Tudom, mert én is ezt csináltam. Nekem szinte mindenki azt mondta, hogy őrült vagyok és keressek pszichológust. Végül kerestem, hogy bizonyítsam, hogy ők a hülyék, de pár hónap közös munka után rájöttem, hogy tényleg kontrollmániás vagyok/ voltam(?). Nekem is tiszta féltés, de rá lettem vezetve, hogy normális az, hogy nem tudjuk felvigyázni a gyermekeinket, akiknek kisebb a tapasztalatuk a miénknél, és új, számukra akár veszélyes dolgokat kezdenek tapasztalni egyedül, hisz ez az élet. Én őszintén ajánlom neked a pszichológust, mert 24 éves gyermekedhez úgy állni mentálisan, hogy csak azért nem hívod fel, hogy induljon haza, mert a saját ideges vezetésétől félted, nem jó, nem egészséges felfogás, hozzáállás.

Ő még a te mentális állapotodra is figyel azzal, hogy hazudik, miközben tudja, hogy "oktalanul" félted. Persze nem oktalan, és a hideg futkos a hátamon, amikor a gyermekeim ezt mondják nekem, hogy ok nélkül féltem őket, de valahol igazuk van, mert nincs sokkal több ok rá, mint bármilyen helyzetben. Ők az ő életüket élik, az ő személyiségükkel és készégeikkel, amiket nem lehet nyomon követni, és ha lehetne is saját maguknak kell kitapasztalni a dolgokat, hisz biztosan van hozzá alapjuk, mint nálad, hogy van jogosítványa. Nem valószínűbb, hogy baja lesz, mint akármikor máskor vagy máshogy.

Első oldalt látom csak. Had idézzek tőled, mert nagyon magamra ismertem.

"rengeteg a baleset, hatalmas a forgalom mindenhol. Megy mindenki, mint az őrült és általában a vétlen félnek lesz baja, az hal meg."

Amikor én ilyeneket mondtam, akkor a pszichológusom mindig olyanokat kérdezett, hogy mi ebben az extra körülmény, mitől általánosságon túli ez a dolog? Ha meg nem tudtam mit mondani rá, akkor azt kérdezte( persze nem így), hogy jobb-e ha nem csinál semmit se, csak hogy biztonságba legyenek, vagy az a jobb, hogy hagyom magát kitenni a nagyon nagyon nagyon kicsi valószínűségű veszélynek, ami amúgy is mindig ott van, amikor nem otthon a házban van.

Valóban gondolj bele. Mindig sok az őrült az utakon. Ha te is vezetsz( én vezetek), akkor tudod, hogy 5ből ha van 2 figyelmes, az már jó. Akkor ne vezessen sose a lányod? Akkor minek van jogsija? Minek van ez a lehetősége, ha valójában nincs?

Emlékezz vissza te milyen voltál 24 évesen. Én 22 éves korom körül már eléggé kezdtem elhagyni azt a felelőtlen énemet, aki voltam. Biztosan tud magára vigyázni, főleg belvároson kívüli vezetésnél drasztikusan még kevesebb az esély arra, hogy baj lesz, a baj meg általában egy 50 ezres kár az autón, semmi sérüléssel.

Azért kitartást, és sok nyugalmat kívánok neked.

Amúgy ha nagyon elfogadással és csapat munkával viszonyulnál hozzá, biztos nem hazudna el ilyeneket.

Anyukam is mindig feltett, foleg, h akkor meg mobilok sem voltak, h szoljon az ember, ha baj van.

Akarmilyen keson ertem haza, mindig ebren vart.

De soha nem tiltott el semmitol, elmondta, h mire hogy vigyazzak. Ettol meg aggodott, csak hagyott elni, tapasztalni. Nyilvan ezert is allok meg a sajat labamon.

Remelem mar lenyugodott a forrongo duhod, s elgondolkozol azon, h hova vezet ez az egesz.

Kaptal 30 valaszt, egy sem volt, aki igazat adott neked.