Miért és mióta nem beszéltek a szüleitekkel?

Apámmal nem beszélek 20 éves korom óta, ennek már azóta 27 eve. Nem tudom, hogy él e még, de nem is érdekel.

Egy komoly vitánál a feleségét választotta annak ellenére, hogy minden jelen lévő elmomdta neki, nem én hazudok.

8#

Ha agresszív alkoholista lenne azapád akkor is ezt mondanád? Amikor gyerekként a legszebb szava a büdös k.rva volt.

Apám meghalt pár éve még a sírjánál sem voltam kint a temetése óta.

Anyám meg olyan dolgokat vágott a fejemhez, amivel egyszerűen kiölte belőlem a szeretetet.

Egy ideig úgy-ahogy beszéltünk, meg nyaggattak a rokonok, hogy hiányzom neki, mondta, hogy néha felhívhatnám. Aztán úgy elmaradtak ezek a hívások, találkozások is, ha találkozunk igazából akkor sem beszélünk.

Élem az életem, ő is a sajátját aztán annyi.

Mondjuk rokonokkal is alapvetően úgy vagyok, ha kell kibírom őket, de amúgy egyáltalán nem keresem a társaságukat, ők sem az enyémet. Egy ideig próbáltak talán nyitni, de számomra ők idegenek, pedig itt laknak tőlem 10 percre.

Igazából nincs már feléjük utálatom, szimplán csak nem érdekelnek.

Annak mondjuk örülök, hogy apám föld alatt van.

Rettentő agresszív alkoholista volt aki mellett terrorban nőttünk fel olyan körülmények között, amiben nem lenne szabad embernek felnőnie.

Ráadásul számára mindenben én voltam a szar, szóval ha élne másról sem szólna semmi, csak arról, hogy mekkora szar vagyok, pedig nem vagyok az.

Nálunk csak annyi történt, hogy nagyapám maximálisan visszaélt a gyerekei bizalmával. Egy rakás pénzzel lehúzta őket, utána még meg is lopta őket (milliós tételekről beszélünk), aztán zokon vette, amikor az egyik gyereke beperelte őt a pénzért.

Persze nem volt egyedül a történetben; volt neki egy "új felesége", aki már amúgy évtizedek óta a felesége volt, és az a "nő" és annak a pereputtya bátorította fel bizonyos dolgokra. Még odáig is elfajult a dolog, hogy nagy értékű csalásba vezették bele, érdekes módon pont a gyerekei sérelmére, amiből csak úgy tudtak kiszabadulni, hogyha a két gyerek még az öreg életében odaadja a nekik járó örökségüket (de a haszonélvezethez azért ragaszkodott), amit amúgy nem is akart rájuk hagyni, és még volt pofája azt mondani, hogy hálátlanok a gyerekei.

Extra dolog, hogy amikor volt az ajándékozási szerződés, még azt is kikötötte, hogy nem hajlandó találkozni a gyerekivel, és csak akkor írja alá a szerződést, hogyha már a gyerekei aláírták.

Ezek után hamar kitalálhatod, hogy ezzel a trógerrel nem tartunk semmilyen kapcsolatot. Nagyon ritkán szoktuk látni valamelyik boltban, úgy elmegyünk egymás mellett, mintha vadidegenek lennénk (illetve hát azok is vagyunk).