Ha nincs gyerekem, tényleg nincs jogom véleményt alkotni?

Nem hiszem hogy valós a történet, de játsszuk el hogy igen.

Ha teljesen komolyan gondoltad amit írtál, akkor a legjobb tanácsom az, hogy nem muszáj ám mindent kimondanod, ami eszedbe jut. Még a család előtt sem. Persze, ők szeretnek, hisz család, de ha ennyire irritáló személyiség vagy, ahogy az a kérdésből lejön, talán mindenkinek jobb lenne ha inkább az időjárásról beszélgetnétek. A tesódékkal meg nem kell találkozni, ha ennyire utálod a "kölykeit".

Természetesen van jogod véleményt, kritikát megfogalmazni, csak akkor adott esetben viseld a következményét is, hogy azzal nem mindenki ért egyet. És ez nem is baj, nem kell egyet érteni mindenben a családunkkal sem.

De aztán megint te játszottad a sértődöttet hogy nem jössze ki a szobádból köszönni-ez kb a tizenéves kamaszokra jellemző.

Ha nektek jó így együtt lakni, akkor nincs azzal gond, de látod, neked sem esik jól itt mások véleménye.

Azt viszont nem értem, hogy ha otthon laksz, akkor hogy nincs egy filléred sem, akkor most neked szóljunk be hogy nem jól osztod be a pénzed???

Most amúgy mi abban a bunkóság,ha valaki elmondja a véleményét?

Bólogasson,mint egy kuka?

"Ez az élet rendje"

Már ezzel is lehetne vitatkozni.

Nem voltunk ott,nem hallottuk a hangsúlyt.

Amit az Apa csinált az viszont bunkó volt.

Egyből elkezdett személyeskedni.

Anyuka meg szánalmas arcot vág.

Szerintem ebben semmi bántó nem volt.

Van,aki jól osztja be az idejét,mások nem.

A gyerekeink között meg nem teszünk különbséget.

"Neked csak kutyád van"Lehet több szeretetet adnak,mint egyes emberek.

nehogymá ne lehessen kimondani, hogy nehéz néha a gyerekekkel. ha szereted őket, akkor is. ez nem az időbeosztáson múlik. azért nem értheti az, akinek nincs, mert nem élte át, hogy milyen. az, hogy te ezt mondtad, kritikaként hangzott. kritikát meg akkor érdemes megfogalmazni, ha értesz valamihez. ha neveletlen lenne a gyerek, azzal kapcsolatban akár mondhatnál is, ha látszik, hogy ráhagynak mindent pl.

a leírásod alapján azonban te inkább megkeseredettnek tűnsz és féltékenynek. és a szüleidnek ezt rossz lehet látni. saját kudarcként is élhetik meg. az unokák és a testvéred családja viszont pozitív megerősítés, hogy valamit jól csináltak.

próbálj kicsit pozitívabban állni a dolgokhoz, legyél kedvesebb. lehet, hogy ez a te életeden is javítana.