Szerintetek kellene foglalkoznom a gyerekemmel, ha sosem voltam együtt az anyjával, csak terhes lett és megtartotta?

Na, a vallás itt sem a megbocsátásról szól? Meg a feltétel nélküli szeretetről?

Az a része viszont nagyon gáz, hogy a saját jövődet félted, még ki is tagadhatnak, sokat veszíthetsz. Nem annyira sikeredett jól ez a vallás mögé bújtatott nevelés.

"..és ki is tagadnának.."

És hogy ezt elkerüld, inkább te tagadod meg a gyerekedet. Mindig könnyebb a kisebb ellenállás felé hajlani... Mi lenne, ha előkapnád végre a tökeidet?

De most tényleg, mit kell savazni a kérdezőt? Nem húzott gumit, idióta volt, oké. De ő legalább a kötelezőt vállalja azzal, hogy nevére veszi a gyereket és fizet gyerektartást. Ez már bőven több, mint ami a legtöbb egyéjszakás pasiról elmondható.

Ha meg anyunak lesz új párja, olyan, aki gyerekkel együtt akarja és a nevére is veszi, akkor meg onnantól tökmindegy, mert az új férfi lesz az apa jogilag is.

"Kétlem, hogy örülnének egy házasságon kívüli babának. Nagyon vallásosak, ha elmondom, sokat veszíthetek és ki is tagadnának."

Vallásosak, de egy ártatlan lelket nem fogadnak szeretettel🤨? Ellentmondásosak vagytok ti ketesztények. Egyébként jobb is, ha a gyereket megkíméled egy olyan gyáva apától, amilyen te vagy, illetve olyan nagyszülőktől, akik szerint az unokájuk egy bűnös kapcsolat gyümölcse.

De felesleges savazni a kérdezőt, úgyis megfizetett már kellőképpen a felelőtlenségéért. Vagyis ezután fog megfizetni, hiszen fizetheti lehet, hogy több, mint 20 évig is a gyerektartást.

Én azért sajnálom őt, mert túl nagy árat fizetett. Ez van, visszacsinálni már nem lehet. Ha valamelyikőtök annyira elítéli emiatt a kérdezőt (én nem), akkor ezzel vigasztalódhattok, hogy mostantól fizethet. Lehet kárörvendeni...