Pont karácsony előtt lettem beteg a szüleim pedig megtiltották hogy hazamenjek?

"azért menne haza főleg, hogy legyen aki ápolja."

De minek ápolni, ha vezetni tud?

Ha olyan rosszul lenne, biztos mennének a szülei bevásárolni, stb.

70#

Az biztos hogy az anyai szeretet és ösztönök minden logikát felülírnak sokszor, de szerintem a kérdező részéről ez a leírás nagyon egyoldalú. Én azért meghallgatnám a szülők verzióját is, hogy fel lett-e ajánlva a segítség ha már haza nem mehet a gyerek a karantén miatt. Én hajlok affelé; hogy nagy valószínűséggel fel lett ajánlva a segítség, de amilyen sértett most a kérdező, ezt biztos nem fogja az orrunkra kötni hogy ja, hát amúgy anyukám jön meglátogatni és hoz nekem karácsonyi menüt és amúgy állandóan hívogat hogy hogy vagyok és nagyon aggódik értem... úgy egész más lenne a sztori. Persze lehet h nem így van, de a saját szüleimből és úgy általában az anyai szeretetből kiindulva, nekem ez tűnik logikusnak.

Most igazából az a bajod hogy egyedül leszel karácsonykor és ez fáj a szivednek vagy az hogy be vagy tojva és félsz hogy mi lesz veled így betegen?

Áruld már el hány éves vagy.

#72 gondolom a tiltás se úgy hangzott, hogy ráparancsoltak, hogy nehogy hazamenjen.

Bár alap esetben ezt mondani se kéne egy pozitív teszttel rendelkező embernek.

Anyakent az elso dolgom lenne h odamegyek es apolom a gyerekem.

Eleg gaz h igy reagalt az anyja ...

Es ez fuggetlen attol h eppen milyen betegsege van!

Nem tudjuk az anyja pontos reakcióját , ugyanis nincs leírva.

Azt meg külön nem értem mit kell ápolni egy külön elő felnőtt emberen, akinek jelenleg a legnagyobb baja egy kis láz és gyengeség érzet lehet, hiszen volt ereje egyedül elbattyogni az orvoshoz és volán mögé is ülne.

Vagy meg 30 évesen is anyuci fogja cserélni a homlokán a vizes borogatást ha Ödönke lázas lesz?

65-ös nem tudjuk hány éves a kérdező, ha 17 éves, akkor azért ez a helyzet neki hatványozottan nehezebb, pláne, ha nem tud dolgokat, és ha nem tud dolgokat, akkor az ijesztőbb, és nyűg is, mert betegen még utána kell járnia.

Nem az volt a kérdés, hogy mennyien vannak egyedül, az volt a kérdés, hogy neked milyen érzés lenne miközben betegen fekszel és erőtlenül, hogy a szüleidnek ez lenne az első reakciója, úgy, hogy míg ők covidosak voltak a gyerekük, azaz a kérdező, ment és segített nekik kérés nélkül ugrott egyből.

Első reakciónak egy szülőnek nem ennek kéne lennie, pláne, hogy tudja, hogy a gyereke a nagyvilágba egyedül egy albérletbe.

Amugy kérdező eszembe jutott még valami, említetted a házi orvosodat, beszélj vele, hátha ő tud-e neked olyan ötletet adni, ami segít.