Van aki tényleg megbánta hogy nem lett gyereke?

Ez a kérdés majdnem naponta felmerül. Egy 25 éves fiatalembert ezzel vegzálni egyszerűen ostobaság. Ennyi idős korban még mindenki a karrierjét építi, exisztenciát teremt, talán még hosszútávú párkapcsolata sincs. Gyereket nem gyártunk ész nélkül a világra, ahhoz meg kell teremteni a feltételeket. Ami az anyagiak mellett a legfontosabb, az két egymást szerető és támogató ember, akik közös elhatározásból szeretnének gyereket. 25 évesen ennek még nagyon az elején vagyunk.

N

"Nagyon más lesz a válasz, ha valaki 60-70 évesen ismeri be (itt nem fogja, lehet magának sem), hogy jobb lett volna gyereket vállalni, mert akkor nem érezné magát egyedül, nem unatkozna, lenne unoka stb."

De itt azt bánja meg, hogy nincs valaki, akinek "kötelező" őt látogatnia, szórakoztatnia. Nem azt bánja meg, hogy nem töltötte az életét gyerekneveléssel.

Én meg nem merek szülni ebbe a világba. Félek hogy ettől roszabb lesz, anyagilag mindenhogy gallyra vágnak minket vírus kapcsán. Ott vagyok korban, lehetne meg lenne hova is (még...). Mondják nekem meg bánom ha nem lesz. Lehet megbánom és a régi normál esetben azt mondtam majd olyan 32 évesen. De most még másik autót sem merek venni, semmit. Milyen élete lesz annak a gyereknek is ha megszülöm? Szegényeket úgy sajnálom most is, maszkban ülnek szegények, rájuk erőltetik a szemétségeiket és ők nem is értik az egészet, hogy miért..

Elmennek a fenébe... és akkor szüljön az ember nyugodtan meg vállaljon nyugodtan gyereket. Most??? Hát én nem tudok. És nem tudom mi lesz és ha nem lesz megbánom e.

Nagyon hamar felejtenek az emberek. Nem emlékeznek a kedves szülők, hogy tavaly telebőgték a fórumokat, hogy de szar otthon a saját gyerekeikkel? Emlékeztesd őket.

Egy amcsi fazont twitteren hülyére röhögtek, mert leírta, hogy felfogjuk mi gyerekmentesek, hogy négy hónapja csak ő és az asszony vigyáznak a saját gyerekeikre? Úgy írta, mintha letaglózta volna, hogy a gyerekeik velük élnek.

En 40plusz vagyok no.

Egy gyermektelen part ismerek, akik idosek voltak mar, nem.lett gyerekuk es beszelt rola a neni. O elmeselte, miutan a ferje 2 ev alatt, sok sok szenvedessel rak miatt elhunyt, hogy banja mar, hogy megse vallaltak gyereket. Elmeselte eloszor ő nem akart, hogy elobb a fiatalsag, a vallalkozas, aztan a ferje nem akart, hogy mert a munka, a vallalkozas, utana meg megintcsak o nem akart, mert mar kifutott az idobol (elmult 40) felt a veszelyektol (akkoriban nyilvan az eü stb rosszabb volt).

Amikor en megismertem oket, kozosen utaltak a kisgyerekeseket, kerdezgettek a 40 koruli babat varo ismeroseik minek akarnak iylen keson gyereket blabla. Aztan beteg lett a bacsi. A neni amikor meselte hogy gyakorlatban sose egyszerrw akartak gyereket es ezen csuszott el a gyerekvallalasuk, elmondta most amikor a ferje beteg lett jottek ra, hogy mennyivel mas lehetett volna az eletuk es megiscsak jo lett volna valaki, akire hagyhatjak a vallalkozast, akit ok nevelnek (olyanna amilyennek sueri tuk egy normalis gyereknek lennie kell) stb.

Annyit mondott a vegen a neni, hogy errol sose beszelt meg senkinek es orul, hogy nem hallgattunk rajuk, amikor azt kerdeztek minek nekunk gyerek es megdicserte az akkor kicsi gyer.ekem milyen szepen utazik a tomegkozlekedesen es hogy vigyazuak ra.

"megiscsak jo lett volna valaki, akire hagyhatjak a vallalkozast, akit ok nevelnek (olyanna amilyennek sueri tuk egy normalis gyereknek lennie kell) stb."

Szóval egy újabb öncélú eszköz, ami egy szinten van a "Miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül" dumával. Ahogy a 34 írta, azt bánja meg ilyenkor az ember, hogy nincs, aki pesztrálja. Nyilván kellemesebb lett volna, ha a haldokló társad mellett a gyerekedre tudsz támaszkodni, ha már barátaid és rokonaid nincsenek rajta kívül, de ez sem arról szól, hogy a gyerek kell. Csak a szolgáltatás, amit nyújt.