Miért borult ki ennyire a hugom hogy lesz kistesónk?

Én továbbra is tartom a véleményem, hogy nem feltétlenül az őt érintő következmények miatt akadhatott ki. Az előző válaszom kiegészíteném.

Ugye írtam, hogy negyven körül már kockázatosabb egy terhesség, az anyára és a gyerekre nézve is, ami mondjuk ijesztő lehet. Illetve mondtam, ha a gyerek nem tervezett volt, lehet amiatt aggódik, hogy a gyerek nem kapja ugyanazt a szeretetet, mint ti.

És azzal egészíteném ki magam, hogy lehet, hogy a húgodban leomlott egy kép, amit a szüleidről alkotott. Például nekem anyu beszélt arról, hogy hogyan kerüljem el a nemkívánt terhességet. Na ezek után megijesztene, ha ő lenne terhes úgy, hogy nem tervezte. És most 16 évesen első hallásra nem az fog beugrani, hogy biztos a klimax miatti kimaradó menstruáció miatt nem vette észre a terhességet időben. És lássuk be fiatalon rémisztő lehet, hogy van egy "hiba" amitől véd a szülő, aztán pont a szülő, akinek ott a tapasztalata is, na pont ő követi el azt a "hibát".

(Azért idézőjel, mert nem gondolom, hogy hiba egy újabb gyerek, csak az, hogy nem tervezett, nem tudatos döntés miatt alakult így)

"Amíg 16-20 évesen véletlenül teherbe esni egy tinikapcsolatban óriási hiba, addig egy szerető házasságban, felnőttek esetében max kellemes meglepetés lehet."

Nagyon el vagy tévedve. Hogy lehet kellemes meglepetés az, amit nem akart az illető?

A kellemes meglepetés az, mikor olyat kapsz, amit akartál is. Ha a szülők akartak volna 3. gyereket, akkor tudatosan csináltak volna. (És gondolom nem 16 évvel a fiatalabb után)

Vagy mi lenne egy olyan felállással, ha pl az egyik fél egyáltalán nem akarna gyereket, soha. A másik ezt el is fogadná, aztán egy idő múlva mégis becsúszna? Az minden lenne, csak nem kellemes.