A te gyerekkorodban megengedett dolog volt az ilyen, te hagynád a te gyerekednek?
Gyerekkoromban ha kaptam születésnapomra vagy névnapomra egy doboz fagyit akkor az soha nem az enyém volt hanem mindenkié, nekem meg ugye alig jutott. Ha a zsebpénzemen vettem valami nagyobb dolgot pl egy tizenkilós dinnyét, pizzát vagy dobozos fagyit, akkor azt sem tehettem meg hogy csak én ettem meg, hiába gyüjtögettem arra a zsebpénzem. Minden ilyen dologra az volt a válasz hogy ugye nem gondoltam hogy majd csak én eszem meg?...
Nálatok hogy mentek az ilyen dolgok mikor ti voltatok gyerekek? Ha a ti gyereketek venne a zsebpénzén hasonló dolgokat hagynátok hogy csak az övé legyen?
"Más előtt nem állunk neki enni anélkül, hogy megkínálnánk belőle őt is."
Elég sokan írták ezt, meg ehhez hasonlókat. Most erről az jutott eszembe, hogy nem véletlen, hogy a magyarok a világ élvonalában vannak elhízás terén. Ez a hozzáállás egy baromság. Miért kéne a többieknek is enni, ha én megkívánok valamit? Nem kell egyfolytában zabálni. Ha mondjuk x meglátja, hogy én eszek és megkívánja, akkor legalább annyit tegyen meg érte, hogy megtesz 3-5 lépést a konyháig.
Meg bocs, de anyagilag sem mindegy. Én egy tábla csokival mondjuk elvagyok akár 2 hétig is. Ha megkívánok valami édeset bekapok 1-2 kockát, aztán elrakom. Így mondjuk egy hónapra a csokim megvan alig 1000Ft-ból. Ha minden alkalommal körbekínálnám kétnaponta mehetnék a boltba, akkor már mondjuk 5000Ft-havonta és abból én alig ettem. Lehet valakinek nem számít, én másra is tudom költeni a pénzem, mint mások nassoltatására.
"Amúgy megkínálok bárkit. De aki vesz, azt lejmolósnak tartom. Én se veszek soha senki körbekínált cuccából, mert magamat is lenézném, hogy lejmolós éhenkórász vagyok." Ennek semmi értelme. Ez álszentség nyakig. Az ilyen akkor ne kínáljon. Ha kínálnak, akkor nem lejmolás venni belőle. Pont."
Én írtam a 8-ast, és egyetértek veled, ez álszent dolog. Mert közben gyűlölöm azt, aki vesz. Én soha nem veszem el más kajáját.
Na de nem ez az álszentség megy mindenhol? Az ILLIK miatt van ez. Én is illikből csinálom, és az illik soha nem őszinte. Itt láttál már, látni is fogsz rengeteg dolgot, amire az a válasz, hogy "nem halsz bele/kibírod". Ez pont az.
Az illik azt jelenti, hogy őszintén, szívből nem tennéd meg az adott dolgot, de társadalmi vagy egyéb (családi) elvárás, hogy megtedd.
"Ez a hozzáállás egy baromság. Miért kéne a többieknek is enni, ha én megkívánok valamit?"
Már nem tudom hányas kommentben leírtam, hogy nem Magyarorszagon élek. Itt nálunk senki nem kínál meg. Ezt úgy képzeld el, hogy mondjuk megbeszéljük, eljössz hozzám 10re kicsit beszélgetni. Csinálok neked kávét, aztán megkínállak valami dobozos sütivel, amiből te csak egyet vehetsz, ha kérsz, aztán elteszem. Nem kínállak meg többet vele. Fél óra múlva én megéhezem, neki állok szendvicset csinálni, de nem kérdezem meg, te kérsz e. Simán megeszem a szendvicsemet ott előtted. Ezek szerint te ezen meg se lépődnél, sőt, egyet értenél a viselkedésemmel.
115: nem tudom, azért normális családban apuka, anyuka is tud magának úgy venni nasit, hogy a gyerek nem hisztizik, hogy hadd kapjon belőle, ha már mondjuk tudatánál van, és elmagyarázzák neki, hogy az most apué, nem kapsz belőle. Persze ez abban az esetben jogos, ha ez fordítva is így működik...
nálunk pl. szállóige volt egy baráti családnál az, hogy nyaraláskor apuka, anyuka meg 4éves forma kislányuk megálltak venni egy félliteres Fantát, apuka benyomta a 4/5-ét, odaadta a kislánynak, azt mondta, hogy "azé' hagyjá' anyádnak is". Nyilván ebbe a szélsőségbe sem szabad átesni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!