Ha te lennél a gyerekünk, mit választanál?

Durva nagyon kérdező, és valóban kiábrándító...

81. Sajnos még mindig nem tudtuk meg, mi az a láthatatlan dolog, amire gondolsz, ami létezik.

A testvér lehet áldás vagy ázok, anyagiaktól függetlenül. Nem azért kell vagy nem kell meg egy gyerek, mert Mari néni, a nagyi vagy akár a már meglévő gyereketek azt mondja. Ha akartok meg, amikor aktuális lesz, legyen, ha meg nem, akkor ne - ennyire egyszerű.

Amúgy hiába van most 2 lakásotok, ki tudja, mi lesz 20 év múlva. Ennyire előre nem lehet semmire alapozni. Jelenleg az esély megvan rá, hogy min. 1 gyereknek tudtok adni egy lakást, ennyi.

2at

3 testvérem van, és tudom, hogy a szüleim soha nem fognak tudni mindegyikőnknek külön lakást venni. Elég nagy előny, ha valakit ilyen mértékben tudnak támogatni, de nem cserélném el a tesóimat erre :) Sokkal sivárabb, és unalmasabb lenne az életem nélkülük:) El se tudom képzelni, hogy milyen lenne, de az biztos, hogy sokkal rosszabb. Szóval én egyértelműen a testvér mellett vagyok, de nyilván van, akinek nem jó a kapcsolata a testvérével, ő mást fog mondani.

Kérdező, szerintem dönts majd akkor a kistestvér sorsáról, mikor már az első meglesz. Lesz-e elég energiád? Akarod-e? Őszintén, magadtól vágysz-e majd rá, vagy azért, mert mások elvárják tőled? Ezeket majd megválaszolom és a pároddal együtt hoztok majd egy felelős döntést.

Ugyanakkor itt vannak az érveim:

Mellette:

-lesz mindig valakije, akihez tud fordulni, ha ti nem értek rá, ha már nem lesztek, akkor is lesz élő rokona valószínűleg

-az első gyerek után, hacsak nem szakad ki, rágja meg durván a moly, maradnak ruhák, amiket, míg kicsi, hordhat így sprórolhattok néhány darab árán

- most is van 2 lakásotok, egyik megy az egyiknek (amíg nem birtokolja, kiadhatjátok), a kb 20-25 év alatt befolyt pénzből pedig szereztek a kisebbnek is lakást, melynek előnye, hogy a kicsi már akár maga is kiválaszthatja melyik házat vegyétek meg neki

Ellene:

-nincs rá garancia, hogy jól ki fognak jönni egymással, ha az első szeretett egyke lenni, a féltékenység rossz hatással lehetett rá

-a második gyerek akár lehet problémásabb is, mint az első

- 2 gyerek nevelése több időt igényel, egy egyke jobban elvan magában, sokat van a barátainál, ha vannak neki, akinek tesója van, azok néha balhéznak és rendet kell köztük tenni

Na nem én vagyok a 81-es, de mivel valóban ezós hsz.-nek tűnik, így megpróbálok segíteni, mire gondolhatott: ő hisz az ilyen láthatatlan kapcsolódásokban, és mivel köztük ezek szerint van, ezért úgy gondolja, ez igaz mindenkire. Az ilyen képtelen megérteni, ha valaki mást érez, nem azt, amit ő.

A másik hsz. sem arról írt, hogy nem tudna róla, hanem, hogy nem érzi, nagy különbség. Én se tudok senkihez rokonsági fok miatt kapcsolódni, vagy kötődök egy emberhez, vagy nem, nem érdekel, hány százalékban azonos a DNS, nálam ez nem jelent semmit, és a legtöbb ember így működik. Ettől még nem kell senkivel rosszban lenni, de igenis létező jelenség, hogy valaki jól megvan a családtagjai nélkül egész hosszasan, beleértve egy testvért is. Mi se nagyon keressük egymást, pedig nincs harag, egyszerűen teljesen mások az életutak. Arról pedig szintén órákat tudnék írni, mennyire nem úgy látom a világot, mint a szüleim...

Kérdező, annyit vállalj amennyit TI szeretnétek! Nem kell hallgatni senkire, úgyse az ő gyerekük lenne. Nincs bevált recept, különbözőek vagyunk, a szomszéd Mari néninek meg Pista bácsinak pedig tenni kell a véleményére magasról!

Testvér? Minek?

Mert MÁSOK azt akarják, hogy ti hozzatok össze még egyet?

Nálunk nem lesz gyerek, de ha lenne, annyit vállalnánk, ami nekünk ok, nem apuci-anyós fogja eldönteni, mennyit csinálunk.