Ha te lennél a gyerekünk, mit választanál?
1, felnőttkori anyagi biztonságot egy tehermentes saját kis lakás képében
2, testvért akivel a fentit meg kell majd osztani és boldogulni ahogy sikerül a lakás árának feléből amiből nem jön ki még egy tehermentes lakás.
Egy gyereket tervezünk a fenti 1-es feltételekkel, de sokan zaklatnak a testvér témával amit bár bírnánk anyagilag (fizikailag egyelőre passz, előbb meg kell látni, hogy megy egyel) felnőttként való elindításhoz a mai viszonylatokban szerintem jobban járna egykeként. Nekem viszont nincs tesóm, fogalmam sincs, hogy mennyire hiányzik vagy sem az életemből, a két lakás viszont a páromnak és nekem is a testvérnélküliségből adódóan van nagyszülői örökségből. (szüleink is egykék akinek mindenük megvan, ezért mi kaptuk meg a nagyszülői örökséget), mások viszont nagyon érvelnek a testvér mellett, hogy az mennyire jó dolog.
Ti melyiket választanátok, ha lehetne?
" két lakás viszont a páromnak és nekem is a testvérnélküliségből adódóan van nagyszülői örökségből. "
Eleve van ket lakasotok. (Egyik tied a masik parode) Az egyiket az egyik gyerek kapja meg a masiknak meg 20 ev alatt siman ossze lehet hozni h kiadjatok egyeske lakasat addig amig nem lesz szuksege ra.
Hol itt a problema???
Felnott vagyok. Van tesóm. Nincs saját ingatlanom, de ha én választhatnék, újra a tesót és ezt az életem akarnám.
Igaz megértem a te szemszögedet is, meg van a családban temérdek fiatal felnőtt és nyavalyognak, nekik nincs semmijük, miért nem jar nekik a lakás, miért csak a tesóik vannak, meg hol a nyűves örökség. De őszintén? Az ősemberek vajon örökölték a barlangot? Vagy vájtak minden gyereknek egy újat? :-)
Az összes mese arról szól a legidősebbé a vár/kastély/ház/föld, állatok a kisebbek meg mesterséget tanulnak és mehetnek világgá.
Igaz 5 gyerek egy 1,5 szobás panelbe nehezen fér el meg elég jól keresőnek kell lenni, ha valaki életcélja, hogy mindegyiket egy sajat lakással indítsa ki a családi fészekből, de hát van akinek ez megy. Csak tervezés, kitartás és szerencse kérdése.
Tudom felkavaró, megosztó, de ne csak azt nézdte mit adsz majd a gyerekednek (lakast), hanem azt is, hogy mire tanitod, hogy neveled, milyen iskolakhoz, szakmahoz, ertekrendhez segited hozza es ő mit ad neked, amikor arra te szorulsz ra? Lehetsz beteg idoskorodra, fog apooni, latogatni,befigadni a lakasaba időlegesen? Egy gyerek nyakába szakasztod magatokat vagy ha lennének testverek, kkor jobban tudnanak ok is ellatni benneteket? Vagy mi van, ha az egyetlen szemetek fenye meghal? Sokkal hamarabb, mint ti? Oke ma mar a nyugati vipagban a gyermekhalandosag nem olyan nagy, de karambolozhat az elso autojaval, lelephet pirosban a zebrara mikozben a legujbb ajfonjat nyomkodja, lehetnek drogos baratai,akik zulesbe viszik vagy valaszthat rossz szakmat es hiaba orokolt szep lakast, feleli vagy olyan part valaszt aki eladja a feje felől.
De mindez nem szamit, mert az szamit te es a parod hany gyereket szeretnetek. Es az is lehet akartok 3-at, de a masodik siros hasfajos es azt mondjatok megalltok, mert ezt nem birod idegileg. Az is kit erdekelne, senkit.
En orulok, hogy van tesóm, a taníttatasunk kaptuk a szüleinktől, oroksegre varhatunk es szeretnek is varni még jo sokaig. (De ha egyke lennek, akkor nem tudnam elkepzelni milyen a teso...)
Nem minden a pénz...
Ha csak a fele lakás árát kapják meg, már az is hatalmas segítség. Annyit elköltene albérletre is, ha egyáltalán nem kapna, amennyi a törlesztőbe menne esetleg.
Kötve hiszem, hogy ki lehetne gazdálkodni 20 év alatt még egynek az árát a kiadásból. Tegyük fel, hogy nem nyúlunk hozzá 20 évig a havi 100ezerhez, 1 szobás garzonról beszélünk, jelenleg ott ahol van ez 24 milliót ér. Az 20 év alatt pont 24 millió forint. Ez a garzon kevesebb mint 10 éve 6 millió ft volt. 20 év múlva kizárt, hogy még mindig 24 millió legyen, azt az egy szobát viszont nem lehet a végtelenségig kiadni, tehát hiába duplázódik vagy triplázódik az eladási értéke, a kiadási nem lesz a duplája, mert idehaza a 150ezres lakás bérleti díjak is már nagyon a plafont verik az embereknél.
Az elgondolás nem rossz, de szerintem nem reális. Plusz, lehet a gyerek/ek gyerekként inkább mennének belőle évente 2x nyaralni külföldre, minthogy azt várják, hogy majd egyszer lakás lesz nekik belőle.
Nagyon örültem volna ha alám tolnak egy lakást és ezen már nem kell szoronganom az életben hogy mi lesz velem, de ha azt nézem hogy a pénz vagy az emberi kapcsolatok a fontosabbak az életben, akkor az utóbbit választom. A testvért. Egy hullámvasút a kapcsolatunk a testvéremmel, volt hogy rosszban voltunk és volt hogy egymás legnagyobb támaszai voltunk, de nem cserélném le anyagi javakra. Mindig akkor volunk ott egymásnak, ha baj volt. Pl mikor meghalt édesapánk, vagy mikor őt elhagyta a férje és sürgősen pénzre volt szüksége. Én nagyon hálás vagyok hogy van nekem az életben ez a biztonsági védőháló amit testvérnek hívnak.
Az embernek a testvéreivel van élete során a leghosszabb kapcsolata. A szülők, nagyszülők a korkülönbség miatt csak az út egy részén kísérik el, barátok és szerelmek jönnek-mennek, ha megtalálja az igazit, azt sem a születése napján, tehát nincs vele egész életében, a gyerekeit sem ismeri élete első 20-30 évében, de a testvér ott van pici gyerekkorától kezdve egész életén át. A leghosszabb emberi kapcsolat.
Vagy a leghosszabb, vagy a legrosszabb...
Sajnos utóbbira sokkal több példát látok a környezetemben, a rokonságban. Nekem is van (fél)testvérem, én is inkább örülnék egy kutyának, pedig a kutyákat se szeretem.
Sokan vállalnak testvért, gyerek helyett. Aztán az egész család rámegy, hogy a tesók ki nem állják egymást, de muszáj mindent együtt csinálni. Főleg ahol kicsi a korkülönbség, mert jól tudnak majd együtt játszani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!