Baj a régimódi nevelés?

51: "Te se fagytál meg még buszra várva, úgy látom..."

Hidegben tisztességesen föl kell öltözni. Ez a nagy titok!

Én is csak átfutottam a válaszokat. Szerintem mint mindenben, itt is az egészséges egyensúly a fontos. Attól én is frászt kapok, amikor egyesek bébiszitternek használják a tévét, és a mindenféle elektromos kütyüt. De a ti hozzáállásotokat is kicsit túlzásnak tartom. Ha foglalkoztok vele rendesen, kirándultok, játszotok együtt, felolvastok neki, stb…, akkor nem látom be, hogy miért kellene félteni a “kütyüktől”. Az én időmben még nem volt tablet, meg mobil, volt helyette pl Gameboy-om. Imádtam, sokat játszottam vele, sok szép emlékem kötődik hozzá. Olyannyira, hogy így bőven 30-on túl, vettem magamnak egyet, az összes régi kedvenc játékommal együtt. :D Tévézni is szerettem gyerekként, az elmondások alapján totyogósként kizárólag akkor voltam hajlandó enni, ha berakták a Boy George koncertes kazettát a lejátszóba… :D

Ettől függetlenül nem erről szólt az életem, ha szép idő volt, kint játszottam a szomszéd gyerekekkel, de szerettem legózni, kirakózni is. Lefekvés előtt nem a TV-maci volt a nap zárása, hanem édesanyám olvasott fel nekem, méghozzá nem 4-5 éves koromig, hanem jóval tovább. A gyerekmeséktől a komoly klasszikusokig, mint mondjuk a Monte Christo grófja. Mivel ezeket nyilván el is magyarázta, nem utáltam meg 14 éves koromra a klasszikus irodalmat, és a mai napig természetes dolog számomra az olvasás.

Magyarul, a kulcsszó a gyerekkel való törődés, és az egyensúly. Ha lesz@rtak volna, biztos én is többet ültem volna a TV előtt, és mese helyett inkább a Gameboyt nyomkodom, de ez nem így történt. Hogy miért? Egyrészt azért, mert volt kontroll, másrészt azért, mert nyújtottak értelmes alternatívát, így elzárni, meg tiltani sem kellett semmit. Annak amúgy sincs túl sok értelme, sőt, inkább visszafelé fog elsülni. Az lesz az érzése, hogy lemaradt valamiről, és akkor fogja majd bepótolni, amikor már nincs ráhatásotok. Nálunk az édesség volt tabu, az eredmény az lett, hogy a mai napig szinte beteges örömmel tölt el a tudat, hogy annyi és olyan édességet zabálhatok, amennyit csak akarok. Meg is van az eredménye…

Ráadásul a kütyük nem haszontalanok, lehet őket okosan használni, és erre azelőtt érdemes megtanítani, hogy a kortársak okosítanák ki a mikéntekről. A számítógépről már nem is beszélve, lassan már a takarítótól is elvárás az alapszintű ismerete, de minél többet tudsz a témáról, annál jobb. Hidd el, soha olyan motivált nem lesz belemélyedni a számítástechnika világába, mint gyerekként, ha kell a tudás a komolyabb játékokhoz. De ehhez is az kell, hogy már kicsiként se legyen totál idegen a számítógép. Nekem ez kimaradt, mert elég későn, 15-16 éves korom körül lett otthon számítógépünk, nem is nagyon jutottam tovább az alapszintű felhasználásnál, pedig sokszor jól jött volna a komolyabb tudás, de addigra már hiányzott a kellő motiváció.

A TV sem felesleges, ha nem kizárólag hülyeséget néz. Én még a kifejezetten szórakoztató jellegű sorozatokból, filmekből is iszonyú sokat tanultam. Ha felmerült egy érdekesnek tűnő téma, amiről még nem hallottam, utánaolvastam a kulcsszavaknak. Főleg történelmi és biológiai témákban lettem így jóval jártasabb a korosztályomnál. Márcsak azért is, mert a lexikonok, enciklopédiák ilyen jellegű használata során akaratlanul is olyan témákba is belebotlottam, amikről csak azután derült ki, hogy nincs köze ahhoz, amit kerestem, hogy elolvastam. Miután az internet is széles körben elterjedté vált, pláne egy teljesen új, végtelen lehetőségekkel teli világ nyílt meg, mert még gyorsabban, és még több információhoz jutottam.

Szóval nem lehet ezt így leegyszerűsíteni, hogy nincs értelme a TV-nek, minden a felhasználótól függ. Én soha nem elégedtem meg azzal, amit egy műsor elémrakott, ha érdekelt, akkor nem nyugodtam, amíg minden irányból körül nem jártam. Az első input nélkül viszont nem is lett volna minek utánajárni.

Az a helyzet, hogy tiltani jóval kényelmesebb, mint megtanítani felelősen használni, pedig hosszú távon annak lenne értelme.

Minket sokan megszólnak, mert a 9 éves lányomat engedem TikTokozni, és jaj, miket lát ott. 90 százalékban macskás videókat néz, de néha valóban belefut komolyabb témákba, és kapaszkodjatok meg: ezekre rákérdez, és MEGBESZÉLJÜK. Okos, tájékozott kislány, a dolgokról nem csak tud, hanem véleménye is van róluk, büszke vagyok rá. Ezt sokkal célravezetőbbnek tartom, mint elzárni mindentől, hogy aztán kerülő úton tudjon meg pontatlanságokat az osztálytársaktól.

Az arany közèputat kell megtalálni. Legyen lehetősége megismerni mindkettőt, de legyen érdekesebb a való élet, mint a virtuális.

Érd el, hogy ne sóvárogjon a kütyük után.

"legyen érdekesebb a való élet, mint a virtuális"

Hát, ezt egyáltalán nem negatívan írom, de a való élet soha nem lesz olyan izgalmas, mint egy könyv vagy egy film. Pont ezért találtuk ki régen a sztorikat, amit most már le tudunk írni/forgatni.