Baj a régimódi nevelés?

Igen, baj.

Semmi értelme visszamenni a múltba. Itt vannak a kütyük, tessék használni, és a gyereket is megtanítani a normális használatra. Mindenképpen a kezébe fog kerülni, de nem mindegy, akkor hogyan és mire használja.

Kérdező!

Csak a nyitót olvastam végig rendesen, a válaszokat csak átfutottam!

NEKED VAN IGAZAD!!!

Tojd le a rokonokat! Mondani se kell nekik semmit, mert semmi közük ahhoz, hogy ti hogy nevelitek a saját gyereketeket.

És van egy jó hírem!

Lehet így nevelni, működik!

Ugyanilyen elveink voltak, mikor születtek a gyerekeink, és a mai napig eszerint is neveljük őket. Mert lehet így nevelni!

Fiam az első osztályt fejezte be, kislányom egy éve jár óvodába. Így neveljük őket a mai napig. Boldog, kiegyensúlyozott, életvidám, játszani szerető és tudó gyerekek. Gazdag szókinccsel. Barátaik is vannak. Nem közösítették ki őket. A kislányom vegyes csoportba jár és nagycsoportos korú lányokkal is együtt játszik.

És a kisfiam óvodás korában pontosan ismerte a Mancs őrjárat tagjait, meg Samet, a tűzoltót, meg Thomast, a gőzmozdonyt az összes többi szereplővel együtt. Vannak pl. Thomasos DVD-ink, azokat a megfelelő korlátok között óvodás korában nézhette is. Számítógépen néha egy-egy Sam, a tűzoltós történetet megnézhetett. De volt Thomasos könyvünk is, meg mindenféle füzetek Mancs őrjárat tagjairól, meg a többiekről. Pontosan képben volt mindenkivel. Most már a Csillagok háborújának szereplőivel is ismerkedik, természetesen csak füzetekből, mert eszünk ágában sincs megnézetni vele ilyet 7-8 évesen. (Ő sem akarja.)

És részt tudott venni az online oktatásban is. Úgy, hogy a feleségem állította be neki a számítógépet.

Hidd el, nem vagytok (nem vagyunk) egyedül, csak ezek ma nem divatos elvek, és a hangadók nem mi vagyunk a társadalomban.

Szerintem ez a régimódi nevelés már tényleg kicsit túl régimódi.

Ok, ne üljön a gyerek 0-24-ben a képernyő előtt, de nekem anno ovisan már saját tv-m volt, s apám telefonján elég sokat játszottam, majd 1.-ben sajátot is kaptam. Pedig csak 7 évvel vagyok nálad fiatalabb. A mostani fiatal felnőtt generáció már a digitális világba született, mégis elég szépen felnőttünk.

Oviban már mi is rajzfilmekről s animékről beszélgettünk, kisiskolásan telefonon multiplayerben játszottunk, ahogy az akkori technológia megengedte, stb. Ezen kívül még persze bicikliztünk s egyebek, de az a napi 1 óra tv iskoláskor előtt már akkor is kész röhej lett volna. Pedig simán járhattunk volna mi ketten egyszerre ugyanabba az általánosba. Én akkor voltam elsős, mikor te 8.-os.

Azzal teljesen egyet értek, hogy egy évesen felesleges, nem indokolt kütyüzni. Ott még a közösségből kiszorulás esélye nem fenyeget, de amint a gyerek közösségbe megy, már indokolt lesz ismerkednie a technikával.

Az a baj, hogy hiába állítassz elveket, amint nagyobb közösségbe kerül a gyerek, várhatóan muszáj lesz felrúgni őket, ha a közösség nem passzol az elveidhez. Például, nekem 12 évesen hiába mondták, hogy ne lógjak annyit a neten, menjek bandázni, de ha minden barátom inkább netezik, akkor nincs kivel. De itt írták az elsős informatika órás példát is. Egyszerűen ha a gyerek azt látja, hogy a kortársai olyanról beszélnek, amihez ő nem ért, akkor ki fog esni a közösségből, magányos lesz, mert senki sem akar vele beszélgetni, ha nincs közös téma.

Konkrétan minél nagyobb lesz, annál nehezebb lesz a saját elveid szerint korlátozni a képernyőidőt. Például én nem vagyok öreg, 18 vagyok, csak személyes tapasztalatból tudok beszélni, de például én visszatekintve azt mondom, hogy 14-15 éves korig (középiskola kezdetéig) tök felesleges saját okos telefon/tablet. Ennek ellenére én az első tabletem 12 évesen kaptam, majd az okostelefont 13 évesen vehettem meg a zsebpénzemből, segítséggel. És nekem ez viszonylag késő volt, ugyanis az osztálytársaimnak már érintőképernyős telefonjuk már volt 9, de legkésőbb 10 évesen. És emiatt én kilógtam, mert nem tudtam hozzászólni a témához, mivel nekem nem volt telóm, volt aki ki is közösített miatta. És most egy gyereknek hiába mondod, hogy ne foglalkozzon ezzel, de basszus, ott vannak suliba együtt napi minimum hat órát, vannak szünetek, ráadásul fel fog neki tűnni, hogy neki miért nem akar vele egyik osztálytársa sem talizni sulin kívül.

Szóval szerintem ésszerűen engedni kell a kütyüket (persze anyagi kereteken IS belül), hogy ne okozzon neki ez beilleszkedési gondot. Neked kell felmérni a gyerek közegét annyira, hogy nagyjából be tudd lőni, hogy mikortól mikortól indokolt. Maradok a saját példámnál, nálunk 9 évesen, akinek volt érintőképernyős telefonja, az menőbb volt, 10 évesen vált megszokottá, 11 évesen kicsit ciki, akinek nincs, pár hónapra rá, már kihagyják azokat, akiknek nincs. És ott indokolt korlátozottan hagyni, ahol már átlagos, mert ott még nem lesz kiközösítés áldozata a gyerek, de már nem ad plussz élményt, hogy ezzel ő menő lett, tehát kevésbé függ rá.

Mesét meg mindegy hol nézhet. Bár én személy szerint inkább mondanám jobbanak egy megfelelően korlátozott YouTube-ot, vagy valami biztonságos internetes oldalt, mintsem a Tv-t, ahol több a reklám, amiket át se lehet ugrani.

#49

Te se fagytál meg még buszra várva, úgy látom...

Csak az után lett nekünk kocsink hogy leérettségiztem volna, mert addig se jogsi, se elég pénz nem volt.

Én meg nem akarok olyan szar életet majd az én gyerekemnek... Nem akarom hogy egész gólyahéten azon idegeskedjen, hogy mivel megy haza, és ér vissza a városba a gólyabálra, mert egy rendes busz/vonat járat nincs. Nem akarom, hogy iskola után órákat várjon a hidegben a parkban a padon, míg jön a busz. Nem akarom hogy ha bármilyen a megszokottól eltérő tevékenység lesz (kirándulás vagy hasonló), azon járjon az esze, hogy vajon mivel megy haza, s inkább nem megy, mert nincs mivel hazamenjen, ha vega van. S azt se akarom, hogy napi szinten fussona a buszra azzal a nehéz táskával, hóban/fagyban/kánikulában, mert a busztársaság azt hiszi, hogy a gyerekek teleportálnak.

Elvileg az lenne a fő szempont, hogy a gyerekeinknek egyszerűbb, jobb és szebb életele legyen, ne olyan szar mint nekünk volt.

Azt hiszed, hogy megszokja a hideget? Francot. Fog fájni a torka fél télen át, mert a hidegben futott, hogy elérje a buszt.

S ez csak az egyik példa arra, hogy hol vérzik a kis terved...

Meg lehet találni a megfelelő kompromisszumokat, amivel nem lesz gép/telefonfüggő a gyerek, de megszerzi azt a tudást, ami a 21. században nélkülözhetetlen.

Nálunk nem volt tévé egyáltalán és a számítógép is korlátozva volt ésszerű keretek között, mégis Msc-je van a bátyámnak a BME-n mérnök-infó szakon, és az öcsém is most csinálja ugyanazt (én gépész vagyok). A titok az, hogy ösztönzöd a gyereked arra, hogy értelmes dolgokra használja az elektronikus eszközöket, és mellette legyen idő más, hasonlóan fontos dolgokra (tanulás, sport, olvasás, hobbik). Plusz a szülői példamutatás szerepe is óriási, ha te egész este a telefonodat nyomogatod, akkor neki is az lesz a normális.