Tényleg én vagyok a szemét, mert el akarom adni? Kinek van igaza?

70: "Ha méltányolható dologra akarná költeni"- a méltányolható dolog az megint csak a te értékrendeden múlik. Szóval, ha neked tetszik, akkor megengeded, ha nem, akkor nem?

Én önzetlenül ajándékozom. Ha nem tetszik/nem lett jó/nincs rá szükséged stb. és eladod, mert a pénz jobban kell, akkor eladod. Ez nem rólad kéne, hogy szóljon, de neked ez csak egy ego játék. "Uh, én vettem neki, 11 éve porosodik, senki nem használja, de akkor sem adhatja el, mert ÉN vettem neki, ÉN, ÉN, ÉN...".

Kérdező, upvoteolnám az utolsó hozzászólásodat, ha lehetne. :D

75, én sem szeretek tárgyat adni és kapni, de egy gyerek az más. Gondolom, nincs gyereked. Nyilván nem kell mindent megvenni, amit kiejt a száján, de elég egyértelmű, hogy a kérdező esetében nem ez volt a helyzet. Ő kihasználta ezt a gitárt, megtanult rajta játszani. Rájött, hogy nem egy istenadta tehetség, nem is szeret/akar már játszani, évek óta hozzá sem nyúl, eladja. Nem látom a problémát.

Én nem a kérdező és a gitárja kapcsán írtam, vele értek egyet, adja el és kész. Nem kell az anyjával törődni.

Én csak arra írtam, hogy lehet anélkül is élni, hogy feleslegesen, hirtelen felindulásból vásároljunk.

- Anya, mivel fél éve járok zeneiskolába és nincs saját gitárom, kaphatok egyet karácsonyra?

- Nem, kislányom, strandra megyünk!" ---> Nem ezt írtam, nem tudom, miért kell kifordítani. Aki akarta, az megértette. Írhattam volna szakkört is akár. Nálunk nem volt divat mindent rögtön megvenni csak mert a gyerek azt kérte, és nem anyagi okok miatt. Fél év ráadásul különösebb tehetség nélkül semmi.