Tényleg én vagyok a szemét, mert el akarom adni? Kinek van igaza?
17 éves koromban kaptam egy gitárt ajándékba. Azon tanultam meg gitározni, most vagyok 26 éves, már rég nem zenélek, soha nem is fogok már, nincs benne különösebb tehetségem.
Húgom beiratkozott zeneiskolába, az én gitáromat használta, de rövid időn belül megunta, kiiratkozott és nem használja a gitárt.
Arra gondoltam, hogy eladom a gitárt, ugyanis nincs használatban.
Anyám kikelt magából, hogy mekkora szemét vagyok, az még jó lehet a húgomnak később stb. Ugyanezt csinálta, amikor elhoztam a régi társasomat a barátomnak, mert neki a kedvenc játéka. Akkor is nekiállt zsarolni, hogy az jó lesz még a húgomnak. Csakhogy az is az enyém, tehát nem szólhat érte egy szót sem.
Most anyám zsarol, meg duzzog. Kinek van igaza? Hagyjam ott állni a gitárt vagy adjam el nyugodt szívvel?
7-es!
Ezt írod: -"el akarod adni, akkor akár felajánlhatod anyukádnak megvételre (ahogy azt egy korábbi válaszadó írta). "
Amit az anyja vett neki, hogy tanuljon?!
Undorító.
Én eltenném a jövendő gyereknek. Meg is tettem.
Zongorázni tanult, de a gitárt is nyűtte sokáig. Most majd
az unokámé lesz.
Nem olvastam végig minden választ, belátom.
De mégis miért vétenél a húgod lelkivilága ellen, ha elvinnél egy társast, ami a polcon porosodik/eladnád a saját gitárodat, amin az alapokat megtanulni sem volt hajlandó? Túlhaladottnak érzem a “jó lesz az még neki” kérdést, ha egy zeneiskolai alapozást sem volt képes végigcsinálni.
62, ne akard a saját értékrendedet másokra erőltetni. Ennyi erővel a lakás is személyes ajándék, mennyi lemondás és kemény munka, hogy ajándékozz egyet a gyerekednek, erre eladja.
Azt sem tudod, mire kell neki a pénz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!