Miért nem lehet felfogni, hogy nem akarok vigyázni a lányukra?
Sziasztok. A problémám a következő: Férjemnek van egy húga, akinek van egy kislánya, 2,5 éves. Nos néha kitalálják, hogy vigyázzunk már a kislányra, mert nekik most épp ez vagy épp az a programjuk/dolguk és nincs kire bízni. Ez 1-2x elmegy, de most megtudták, hogy én jövőheten 3 napot szabin leszek, mennem kell szerdan orvoshoz, másik két napot meg úgy voltam vele h kiveszem, kicsit pihenek is meg itthon rendbe kapom a lakást, mosás, porszívózás, portörlés stb, ugyanis ez az utóbbi időben kicsit el lett hanyagolva. Ennek örömere most sógornőm kitalálta, hogy jaj hát ez mennyire jó, mert hogy akkor igazán vigyázhatnék penteken a kislányára, mert ők mennének esküvőre. Eleve az ő szemükben (még anyoseban) én vagyok meg a férjem, (de inkább én) a fekete barany, amiért nem akarunk gyereket. De most vegkepp felszívták magukat, hogy miért nem vagyok képes vigyázni egy napot a lanyukra, úgyis otthon leszek. Hát de épp azért nem akarok, mert nem szeretem a gyerekeket, türelmetlen vagyok, nem tudok velük mit kezdeni és nem is akarok. Mikor ezt elmondtam normálisan, akkor húga megsertődve rohant panaszkodni a férjemnek, h micsoda gyerekgyűlölő (??) vagyok. Férjem sem szereti a gyerekeket, a húga lányát nyilván “elviseli”, néha ha közösen vagyunk pl családi összejövetelnél gügyög neki kettőt, de ennyi. Őt se kell persze félteni, megmondta a húgának h vegyen vissza és hogy én sem azért leszek itthon, mert minden vágyam az ő gyerekükre vigyázni. Nyilván akkor már anyós is okoskodott, h milyen gonosz vagyok, így-úgy-amúgy. És rakezdett a szokásos “Miért nem szülök” szlogenre. Ne kérdezéttek mi az összefüggés aközött h nem szeretem a gyerekeket és nem akarok vigyázni a kislányra és aközött h ugyan miért nem szülök, erre ő se tudott valaszolni, h ez mégis h kapcsolódik össze. Mondtam, h vigyázzon ő ra, ha ennyire odavan, úgyis az ő unokája. (Anyós is dolgozik még 52 éves)
Na a vége az lett, h most mi vagyunk férjemmel a gonoszak.:D Nem különösebben hat meg, csak igazából nem értem miért elváras, h ahányszor nekik kedvük támad lepasszolni a gyereket, nekem/nekünk annyiszor kéne örömmel vigyázni ra. Ráadásul többször próbáltam már velük megértetni, h nem csípem a gyermekeket és abszolút nem tudok velük bánni, főleg nem egy ilyen kicsivel, ahogy a férjem se, nem mi vagyunk a bebiszitterkedesre megfelelő pár, de ezt mintha meg se hallanák.
Most tényleg mit kezdjünk ezzel a helyzettel? Ennyire nehéz megérteni, hogy egyszerűen nem vágyom arra h a szabadnapomon az ő gyerekuket pesztraljam?! Nem is szívesen vigyáznék ra tök egyedül estig, míg férjem haza nem jön, mert félnék h bármi baja esik v akármi.
29N
válasza: válasza: válasza:Legalább egyszer leoltottad, hogy ha már megszülte, akkor vigyázzon ő maga rá, ne neked passzolgassa le? Lehet, abból már értene, ha a szép szóból nem.
Itt tényleg csak azt tudod csinálni, hogy nem veszed fel neki a telefont, nem reagálsz rá semmit.
válasza:22:00-ás, ugyan mi a jó francért kellene bármely családtagnak a gyerekedre vigyáznia, csak mert szerinted "ráér"? Te talán elmész bármely családtagodhoz takarítani, csak mert van egy szabadnapod, vagy főzöl rá, mert épp van 3 órád, amikor nem dolgozol? Na, ugye, hogy nem! Miért nem a kedves férjedet veszed elő, ha orvoshoz mész és a gyereket nem akarod vinni? Mégis milyen kötelezettsége van rajtad és a férjeden kívül a gyereked irányába bárki másnak is?
A kérdező világosan leírta, hogy miért lesz szabadságon, szerintem ez nem az a kategória, hogy ráér, és befogható ingyenmunkára. Vegyen ki a habzó szájú anyós szabadságot, és vigyázzon az unokájára! Kérdező, inkább legyél gonosznak titulálva, mintsem baleknak befogva, hogy rádtelepedjenek és ingyen babysittert játszhass puffogva, számodra kényelmetlenül. Töltsd kellemesen a szabadnapodat úgy, ahogyan szeretnéd!
válasza:Na, ezért olyan a világ, amilyen. Ennyi önző embert :(
22, ha az én rokonom lennél, megoldanánk.
válasza:Nyugi, egyszeruen csak mondd meg h utalod a kislanyt, es soha nem akarjak majd radbizni. Problema megoldva.
Egy ilyen keseru kisugarzasu alakra en meg egy macskat se biznek ra.
válasza:Sokáig éltem külföldön (nyugat-europa). Az az érdekes, hogy ott teljesen természetes a kisgyerekes családok számára, hogy bébicsőszt alkalmaznak.
Semmi gond nincs, ha a szülők programoznànak. A bébiszitter vigyáz rá addig, pénzért. Általában diákokat szoktak alkalmazni.
Nálunk divat az, hogy ingyen ràlőcsöljük a családtagjainkra a gyereket. Akár akarják, akár nem. És meg vagyunk sértődve, ha valakinek elege lesz.
Szerintem teljesen jogos a problémád. Egy 2,5 éves gyerekre folyamatosan figyelni kell. Ha bármi baj lenne, téged vennének elő és akár börtönbe is mehetnél ha baleset történne amíg nem figyelsz, mert mondjuk takarítasz.
Nem lehet senkitől elvàrni, hogy vàllalja el a felugyeletet.
Az meg nonszensz, hogy azért piszkàlnak mert nem akartok gyereket.
Szerintem tiszteletre méltó, hogy a férjeddel felismertétek, hogy nem igazán való nektek gyerek és fel is vàllaljàtok!
Rengetegen vannak így, de szégyellik és inkább bevàllalnak egy gyereket, hogy ne lògjanak ki a sorból.. Aztán mindenki szenved, a szülők és a gyerek is...
Én egyébként megmondanàm, hogy vigyázok rá, óránként egy ezresért. +a kaját is biztosìtsàk ők..
válasza:"Nekem ugyan ilyen idős a kisfiam, 9. hónapos terhes vagyok és baromi sz*r amikor a családtagok kivonják magukat és sz*rnak a fejemre, senki nem vállalja el a kisfiamat annyi időre sem amíg nekem orvosnál kell lennem."
Kivonják magukat? Nálunk a családban vannak gyerekek. "Kivonom magam" a gyereknevelés alól, ahogy engem nem "vontak bele" abba a döntésbe, hogy legyen-e gyerekük, vagy nem. Szeretem az összes gyereket a családban, de nem szoktam bébiszittelni. Állandóan dolgozom, a munka mellett is megvannak az elfoglaltságaim, ha szabadságot veszek ki nagy ritkán, azt nem tölteném babacsőszködéssel. Igen, kivonom magam. Pont azért, mint amit egy előttem válaszoló írt, hogy egy 2,5 éves kicsire folyamatosan kell figyelni. Le sem veheted róla a szemed, mert ebben a korban még nincs veszélyérzetük és gyorsak. Ha valaki ezt a felelősséget nem szeretné vállalni, akkor nehogy ferde szemmel nézzünk már rá!
Egy rokonom pl. szült két gyereket, de max. szoptatásnál találkozik velük, mert két szoptatás között neki kell az idő magára. A múltkor az egyik nagymamának időpontja volt kozmetikushoz+masszázsra és azt merte mondani, hogy nem ér rá babázni. Azóta is azt hallgatja, hogy az úri dámának fontosabb volt a piperészkedés, mint az unokája. Azt gyorsan elfelejtették, hogy az összes többi esetben ugrott, ha segítség kellett azért, hogy anyuka tudjon edzeni járni, meg műkörmöshöz. Egy másik extrém eset, egy szomszédom 5 gyerekkel. Nincsenek nagyszülők, rokonok, semmi segítségre nem számíthat. Mindig egyedül boldogult, mivel a férje dolgozik. Soha nem panaszkodott. A gyerekek jólneveltek, tiszták, az anyjuk minden nap főz nekik. Ha dolga van, akkor együtt mennek. Mert mindig nagy családra vágyott, megkapta, elégedett. Ha beteg, akkor apuka otthon marad pár napot és megoldják együtt.
Nem szokták egy esküvő miatt lepasszolni a gyerekeket.
válasza:Akik szerint önző a kérdező:nem, a sógornő önző. A kérdező től elvárná, hogy a kevés szabadidejét is rá áldozza.
Akik szerint " kivonja magát": az nem úgy megy ám, hogy ha a koca ellett egyet, akkor mindenki neki szalutál, csibéim. A család többi tagjának attól még megvan a maga élete, ami nem a Hercegnő és a Purgyé körül forog. Nem lesznek az ingyen csicskáitok csak azért, mert kipottyantottatok egy purgyét.
válasza:Egyébként miért nem viszik az esküvőre el a gyereket? A szertartás idején az udvaron kint marad az egyik szülővel.
A lagzi résznél meg hazamennek, ha a gyerek fáradt.
Alkalmazkodni kell nekik, de simán kivitelezhető hogy elvigyék az esküvőre (úgy, hogy az ifjú párt és a vendégeket se zavarja).
Oldják meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!