Mennyire normális a sógornőm emailje így szombat reggel?

Az ilyen akcióknál kell behúzni a kéziféket, amíg nem késő.

Itt is volt régebbnen olyan kérdés, hogy mit csináljon a kérdező, mert a sógornő a gyereke ÓVODAI ballagásra kikötötte, hogy legalább 25 ezer FT-t kér mindenkitől, mert új bútorokat akarnak a gyerekszobába, mindezt úgy, hogy a kérdező gyereke ugyanerre az alkalomra (ami régebben volt) a sógornőéktől csak egy olcsó kifestőt kapott.

Ha lehajtott fejjel megveszel neki valamit a listából, akkor sosem lesz megállás, mert látja, hogy simán megfejheti a rokonságot. Aztán jönni fog minden évben a lista, jobb esetben ugyanekkora árakkal, rosszabb esetben sokkal drágább cuccokkal.

A lista önmagában nem rossz egy kisgyereknél, hogy ne kapjon valamiből hármat is, de direkt csak olyan dolgokat beleírni, amik 15 ezer forintnál többe kerülnek, az pofátlanság és bunkóság. Én visszaírnék az e-mailre (úgy, hogy mindenki lássa), hogy ne haragudjanak, de ti nem tudtok ennyit rászánni, mert nem csak ők vannak, akiknek ajándékot vesztek, nektek ez túl drága és biztos vannak olcsóbb verziói is azoknak, amiket beleírt a listába.

Arról nem is beszélve, hogy egy 1 éves gyereknek teljesen mindegy, hogy az adott játék mennyibe kerül. Ez csak a szülők nagyzolásáról szól, hogy elmondhassák, mennyi drága játékot kapott a gyerek.

Én vennék a gyereknek valami olcsó játékot vagy színezőt, aztán ha a sógornőd hápog, akkor megmondanám neki, hogy ha nem tetszik, akkor befejezhetjük az ajándékozást egyszer s mindenkorra.

Nem tudom, hogy a 82-es miért lett ennyire lepontozva, pedig igaza van.

Nálunk ugyanez volt, csak nem a sógornőmmel, hanem az unokatesómmal. Minden évben valami drága cuccot akartak mindenkitől az akkor 6 éves kisgyereküknek. Mindenkinek megmondták, kitől mit szeretnének. Ebben mi 2 évig benne voltunk, a 3. évben megmondtuk neki, hogy bocs, de nincs 40.000 FT-unk arra, hogy drága cipőt meg felsőt vegyünk az ő gyereküknek. Erre közölte velünk, hogy hát jó, ő megérti, de nem kötelező akkor a kapcsolatot sem tartani. Mondtam neki, hogy ebben egyet értünk, és ránk ne számítsanak akkor a náluk tartott karácsonyi összejövetelen. Erre megsértődött, de nem érdekelt. Azóta befejeztük az ajándékozgatást velük alkalomtól függetlenül. Én szeretek ajándékozni meg örömet okozni másnak, de azt nem tűröm, amikor valaki ezzel visszaélve kihasználható fejőstehénnek néz.

Én a listával sem értek egyet amúgy. Sokkal jobb lett volna, hogy ha azt írták volna, hogy mielőtt valaki vesz valamit, kérdezzen rá, hogy van-e már olyan vagy valaki már vett olyat. Ez sokkal elegánsabb, mint megadni egy listát, amiben a legolcsóbb kacat is 15ezer forintba kerül.

Azért az kemény, hogy egy 1 éves kölöknek már olyan játékokat akarnak vetetni, amik feleslegesen méregdrágák. Mégis mivel jobbak azok, mint az olcsó változataik?

Amikor én óvodás voltam, egy párszáz forintos kifestőnek is már nagyon örültem, pedig nem voltunk mélyszegények. Nem is érdekelt, hogy mennyibe került, az ő gyereküket sem fogja semennyire sem izgatni, hogy az adott ajándék olcsó volt-e vagy hiper-szuper márkás drága hülyeség.

Én e-mailben inkább azt írtam volna neki vissza (mindenkit CC-be rakva), hogy "Juli ne haragudj, de ezek közül nekünk mindegyik méreg drága. Mi indokolja azt, hogy a legolcsóbb dolog is már 15 ezer FT? Választ köszönjük! Puszi Erzsi".

Szerintem nem lenne képe erre válaszolni.

"Igazából besértődött. Most azóta nem beszél senkivel, de még az email se érkezett meg."

Ne haragudj, de ha ezen besértődik, hogy a rokonok jogosan kiakadtak ezen a pofátlanságon, akkor én teljesen mellőzném őket karácsonykor, semmilyen ajándékot nem adnék nekik, hogy aztán azt lássa mindenki, hogy sértődötten húzzák a szájukat.

Az ilyen "majd lehúzom a rokonságot" hozzátartozóktól mentsen meg az ég.

Köszönjük kérdező az update-t!

Hát őszintén szólva, én nemigen vártam más reakciót a sógornődtől, ha már volt olyan pofátlan, hogy elküldte a méregdrága kívánságlistáját mindenkinek. Nem csodálom, hogy sok rokonod kiakadt ezen, én is csak lesnék tátott szájjal.

Szerintem is az lenne a minimum, ha bocsánatot kérne mindenkitől. Bár ez csak az én véleményem, de ha nem kér őszintén bocsánatot és korrigálja a bunkóságát, én nem adnék nekik semmit. Minek is adnék? Hogy aztán az olcsóbb dolgot látva majd mindenki a savanyú és mérges képüket nézze? Ehhez karácsonykor szerintem senkinek sincs kedve. A sértődés is azért van, mert nyilván arra számítottak, hogy a rokonságból majd senki nem mer ellenkezni, aztán megveszik a drága dolgokat, amiket a szülők nem akarnak a saját pénzükből megvenni.

A sógornőd ezzel a reakcióval és besértődéssel tulajdonképpen bebizonyította, hogy neki csak a pénztárca miatt fontos mindenki. Én biztos nem vennék semmit sem ezek után, aztán ha megkérdezik, akkor kerek-perec megmondanám, hogy azért nem vettem semmit, mert az üzenetükből meg a sértődésükből azt következtettem ki, hogy 15 ezer forint alatti és a listán nem szerepelő dolgoknak nem fognak örülni így hát "megkímélem" őket a csalódástól. Nevetségesen haszonleső a sógornőd, de ő is valószínűleg az a kategória, aki szerint mindenki élete/ideje/pénze az ő gyereke körül forog, aztán ha nem így van, akkor dögöljön meg a rokonság, mert hát hogy képzelik.

Én amúgy tuti megkérdeztem volna tőlük, hogy mégis mivel indokolják azt, hogy egy 1 éves gyereknek ilyen drága játékokat választottak ki, amikor a gyerek fel sem fogja az egészet. Aztán könnyen lehet, hogy játszik vele egyszer, utána megy a szekrénybe örökre és felé se néz.

Aki ennyire anyagias, azzal nem akarnék karácsonyozni, az biztos.