Nagyszülők ha szülés utáni hónapra ki voltak tiltva, rendezhető még a kapcsolat?

"de úgy érzem, hogy külön kérvényt kell benyújtanom ha látni akarom az unokám és csak akkor mehetünk, ha a menyem rábólint.. "

Ezzel mi a gond? Nem ez a normális? Hogy mielőtt látogatóba menyünk valakihez megkérdezzük, hogy alkalmas-e nekik? Milyen bunkó parasztok gyülekezete ez, hogy teljesen normális csak úgy rátörni valakire?

Egyébként meg nem kell a kedves mamáknak mártírkodni. Ha érdekelné őket az unokájuk, már mehetnének. De le se szarják az unokát, csak az a lényeg, hogy őket legyenek az áldozatok a történetben anyuka meg (egyedül anyuka, apuka nem) a gonosz szívtelen szörnyeteg.

Ez a kis beszélgetés meg kicsit reálisabb lenne így:

- Kati néni, mi újság van? Hogy van az unokája?? Na és a menye?

- Hát én azt nem tudhatom. Sajnos a drága menyem kijelentette a szülés után, hogy egy hónapig a tájukra se nézzünk.

- Na de ez már fél éve volt, azóta sem gondolta meg magát?

- De igen, de most már mi nem akarunk menni. Nem különösebben érdekel az unokám, jobban esik mártírkodni.

Most komolya! =D Ne legyetek már nevetségesek. Ha érdekelné az unokája, 10 lóval se lehetne visszatartani. Rohadtul nem érdekli, nem tudom mit sajnáljátok, mint valami szentet.

Ezzel mi a gond? Nem ez a normális? Hogy mielőtt látogatóba menyünk valakihez megkérdezzük, hogy alkalmas-e nekik?

Jó, de akkor se kelljen menni a ha kedves meny akar elmenni a férjjel kikapcsolódni valahova és a gyerekre kéne vigyázni.

Nem arról van szó, hogy “rájuk törtek” volna, ahogy te mondod. Nyilván megkérdezték volna, hogy mikor mehetnek!

Hanem arról, hogy ki lettek tiltva!

Szöveg értés:1

Anyóstól miért neki kell e bocsánatot kér i???? A férjével hoztak egy KÖZÖS döntést.. Messzemenőkig a férje dolga, hogy tisztázza a dolgokat az anyjával.. Apósod h áll a kérdéshez?

1 hónap sztem nem problémás. Remélem az én anyósomék is hagyak ennyi időt nekünk..( nálunk egy napra nem tudnak jönni, nagyon messze laknak.. Pár hetes babával nem szeretnék szálló vendéget, ha egy mód van rá.. Ha közelben laknábak heti 1-2 óra sztem kibírható

Nem akartam írni, de mégsem bírom ki.

A mi családunkban hasonló volt, szintén egy hónapra ki volt tiltva mindenki. Az ifjú anya testvére is (aki nem mellesleg rengeteget segített a terhesség alatt, bevásárolt, stb.) A nagyszülők sem mehettek, egyik sem, egy sógornő volt, ő sem mehetett. Egy hónapig totál semmi, néha egy fénykép az újszülöttekről (ők ikrek). Tetejébe júniusban születtek, tehát nem volt még influenza járvány sem.

A család által is várt babák voltak, és pl a fiatal apuka anyja megcsinálta nekik a tavaszi nagytakarítást, előzékeny volt a menyével. Érdekes, itt is második feleségével élt a lány apja (én a nagypapa nővére vagyok amúgy).

Na szóval, egy hónapig senki nem léphetett be a kapun náluk (úgy látszik ez most ilyen divatos dolog.)

Aztán jött a nagy paffanás, mert itt is az van (csak itt már 16 hónaposak a kicsik), hogy igencsak megritkult gyakorisággal megy a négy nagyszülő.

Igen, hát meg lettek bántva, nem kicsit.

Ha belegondolok, mi hazavittük a kislányomat, másnap jöttek a szüleim (100 km-ről), és apukám szépen óvatosan kivette a mózeskosárból a kis 8 napost, és úgy dajkálta. (Másnak én sem engedtem cincálni a babát, de a négy nagyszülő kiemelhette, megfoghatta). Ők jöttek, első hónapban is, ha jöttek, ételt is hoztak. Nem ültek itt órákig (bár anyukámtól bármikor szívesen vettem volna azt is, de nem akart tolakodni ő sem).

Én azért ebből a dologból levonok egy olyan következtetést, hogy szerintem a mi családunkban pl. azt hitték, ők most létrehoztak egy olyan "dolgot" (két "dolgot", mert ikrek), hogy ők aztán most BÁRMIT megtehetnek, BÁRKIT megbánthatnak, amint meg lesz adva az engedély, a nagyszülők majd a kezükből mindent eldobva rohannak, el lesz felejtve minden, mert az újszülött(ek) mindent visz(nek). Tehát ők úgy gondolják, ez akkora ütőkártya a kezükben.

Van, ahol bejön, van, ahol nem.

Szerintem is durva úgy kitiltani egy hónapra, hogy kompromisszum nélkül.

Családomban csak egy 15 perces tisztelgő babalátogatásra, első ajándék odaadására akartak menni: öcsém (ő a nagypapa), felesége és közös húszéves lányuk. Ezt sem engedték meg, majd egy hónap múlva.

Hát így jártak. Ahogy a fórum indító hölgy is.

Nem kell megalázkodni anyós előtt, de írod a férje 15 éve meghalt, gondolom azóta sincs senkije, vélhetően ezért is ragaszkodott annyira a fiához, aki gondolom egyke. Amúgy sem volt felhőtlen a kapcsolatotok, erre tetézted ezzel. Ráadásul hiába értett egyet ezzel a férjed is, az anyósod úgyis csak téged fog okolni, hogy te beszélted tele a fejét.

Apukád meg persze, hogy megbocsát, mert a apukád, de ha már most azon gondolkodsz, hogy fogok majd odaengedni a kicsit apukádhoz, mert a felesége nem bír, ennek fényében végképp nem értem a dolgot.