Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek meddig érdemes erőltetni a szerelmet? Hosszabban lent.
Nagyon rossz helyzetben vagyok érzelmileg. Megvisel és nem tudom, hogy mit csináljak.
Két és fél éve vagyunk együtt a párommal. Nagyon nagy szerelemnek indult, sosem éreztem még ilyet azelőtt. Mindkettőnk részéről. Fél év után megkérte a kezem, és én voltam a legboldogabb. Van egy 3 hónapos kisfiúnk. Védekezés mellett fogant, bár amúgy is beszélgettünk róla, hogy 2-3 éven belül szeretnénk babát, így nem volt kérdés, örömmel vártuk.
A terhesség alatt azonban volt pár irtózatosan nagy vitánk (ezt most nem részletezném). A szülés előtt pár héttel nagyon kicsin múlt, hogy ne hagyjam el. A lényeg, hogy mindig ugyan amiatt a dolog miatt volt. Könyörgött, hogy adjak még egy esélyt és várjuk együtt a babát, mert nagyon szeret, és változtatni fog ezen a dolgon. Változtatott is. Nagyon jó párom, és nem lehet rá azóta panasz. Viszont ez a sok-sok veszekedés és csalódás, de főleg az utolsó húzása valahogy kiölt belőlem minden szerelmet iránta. Azóta küzdök, hogy visszatérjen az érzés, mert tudom, hogy mennyire szerettem, és most is látom, hogy jó apa, jó párom. De nem tudok már rá úgy nézni. Pedig annyira szeretném. Nem kívánom, nem akarom megcsókolni, idegesít minden benne. Nem tudom mit tegyek. Meddig várjak? Annyira igyekszik, és én is próbálok visszarázódni. Tudom, hogy a fiamnak is jobb lenne így, lényegében eddig is csak miatta maradtam.
Tegnap este (megint nagyon aranyos volt tőle), felajánlotta, hogy vigyáz a babára, mindent elintézett, menjek ki kicsit szórakozni. Kimentem, és jól esett flörtölni, láttam, hogy tetszem embereknek, és kicsit úgy éreztem, mintha egyedülálló lennék, és nagyon jól éreztem magam. Valahogy csalódás volt hazajönni és mellé feküdni, mintha meg lennék fosztva valamitől... és nagyon rossz ezt érezni!
válasza:Egy mondatban le tudom írni hogy mi a gond nálad.
Túl korán, és túl hamar választottad a férjedet, a házasságot.
Most két lehetőséged van.
1. Értékeled hogy a férjed keményen akar változtatni a viselkedésén, és tesz is érte. Ezért te is megadod neki azt az esélyt hogy új lappal indulsz és fátylat borítasz a múltra. Már a közös gyermek érdekében is.
2. Csinálhatod tovább azt hogy egyre jobban távolodsz tőle, és eljön az a pont amikor a hideg fog rázni mert hozzád ér. Te akkor elválsz tőle, és új pasid lesz..
Köszönöm a válaszod. Egy pontosítás: házasok nem vagyunk. Az esküvő minden halasztódott a terhesség miatt. Amúgy meg korai-nem korai: előtte volt egy 6 éves kapcsolatom, amiben azt hittem, minden rendben, aztán kiderült, hogy csalt és egyszercsak lelépett egy másik nővel...azt hiszem, ezt nem lehet tudni.
Amúgy nagyon is értékelem az erőfeszítéseit. Pont ez kavar érzelmi válságba. Látom, hogy mennyire igyekszik, és örülök is neki. De félek, hogy valami végképp elszakadt akkor bennem. Sajnos hazudott, és sokszor eljátszotta a bizalmam (nem megcsalás). Szeretnék megint úgy nézni rá, mint azelőtt, de úgy érzem, nem megy. Pedig már majdnem erőszakolom rá magam.
válasza: válasza: válasza:A szerelmet erőltetni felesleges, vagy van, vagy nincs. A szeretetért viszont érdemes és kell is tenni.
A gond akkor van, amikor meghal a tisztelet, a bizalom a másik irányába, mert akkor többnyire elhalványul, vagy teljesen megszűnik a szeretet is. Lehet "emberbaráti" szeretettel élni a társunk mellett hosszabb távon, de kérdés, hogy érdemes-e.
válasza: válasza:A sztorit nem olvastam, csak a fo kerdes fogott meg
A szerelmet egy percig sem lehet eroltetni!
Azt hogy kapcsolatot erdemes-e? hat szerintem azt sem, ha mar eroltetni kell valamit az sosem jo...
köszönöm mindenkinek a válaszokat.
A probléma alapvetően az alkohol és kijárás problémák voltak. Nem nagyon tudott lemondani arról, hogy eljárjon bulizni, sokszor jött haza úgy, ahogy már szerintem nem fér bele egy gyerek mellett. Ráadásul nem volt tekintettel arra, hogy én ezt már nem tehetem meg (terhesség alatt), és jól esne, ha mellettem lenne. Nem volt mindennapos, de mondtam neki, hogy gyerek mellett ez már nem férhet bele. Mindig azt hajtogatta, hogy a gyerek mellett már nem fog kijárni. Az utolsó húzás az volt, amikor kórházba kerültem infúzión voltam napokig, mert korán beindult a szülés, vissza kellett tartani, és kocsmaszagúan, másnaposan jött be hozzám. A legutolsó csepp pedig, amikor egyszer a gyerek mellett is az elején.
Akkor azt mondtam, hogy többet (most sokáig) egy kortyot se igyon, mert úgy néz ki, ha elkezdni, nem bír mértéket tartani. Akkor kérte, hogy ne menjek el, pedig már pakoltam gyerekestül, és megígéri, hogy olyan párom lesz, amit megérdemlek, és belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Azóta nem jár ki, nem iszik, ha jönnek vendégek, akkor is üdítőzik vagy max. citromos sört iszik.
Az a baj, hogy azt éreztem az utolsónál, hogy már meg kellett volna tennem ezt a lépést a gyerek születése előtt, de veszélyeztetett terhesként nem tudtam lépni, a baba egészségét kellett szem előtt tartanom. Ez az érzés viszont bennem maradt. Most bizonyít, remélem így is marad. Azonban akkora volt bennem a csalódottság, annyi éjszakát sírtam át miatta, hogy ezek sajnos felülírtak sok mindent. Sok ígéretet szegett meg és bennem van a félelem, hogy ezt is meg fogja idővel szegni.
A szerelmet tényleg nem lehet erőltetni. A kapcsolatban próbálok arra gondolni, hogy egyszer valamiért beleszerettem és ő most olyan, csak sajnos nehéz megint úgy tekinteni ezek után. kérdés, hogy vissza jön-e. Esélyt akarok neki adni, elsősorban a kisfiúnk miatt, mert nagyon jó apja. Csak kérdés, hogy mennyi idő után lehet azt elismerni, hogy ez nem működik. Fiatalok vagyunk még, leírni nem fogom magam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!