Most jogosan érzem magam "gonosznak"?

A háttérről annyit, hogy a szüleim elváltak, egy öcsém lakik még otthon anyuval, de ő szinte mindig dolgozik. Így mondhatjuk, hogy anyu egyedül van.

6 hét múlva szülök, ez lesz az első unoka.

Anyu már azt sem nagyon akarta elfogadni, hogy nem szeretem, ha a hasamat simogatják, de nagyjából betartja a kérést.

Most jeleztük neki és az anyósomnak is, hogy az első itthon töltött héten nem szeretnénk látogatókat fogadni, mert szeretnénk 3-ban lenni, összeszokni a picivel.

Anyós el is fogadta (annyit mondott, hogy ha kell, majd hívom), de anyu kiakadt, hogy csak megnézni jönne, nem fél napra, meg hogy ez az Ő unokája.

Én kitartok a kérésem mellett, de elég gonosznak érzem magam (a reakciója után), hogy első unoka és nem láthatja...

Szerintetek jogosan vagyok "rossz és gonosz"???

Köszi a válaszokat.