Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért csinálja ezt? Szavai vagy a tettei számítanak? Jogosan akadtam ki?
Élettársam (nem vagyunk házasok, de 6 éve együtt vagyunk és van egy 21 hónapos kisfiúnk) fél éve kitalálta, hogy felmond a fix munkahelyén, mert nem érzi ott magát jól, és egyénileg próbál meg boldogulni megbízásos munkákból. Jöttek is sorra a munkák, aminek az az eredménye, hogy (nyáron egy hét kivételével) lényegében május eleje óta nem találkozunk. Nyár elején másfél hónapot töltött kint külföldön különböző helyeken egyhuzamban, most az egész szeptembert Németországban tölti, amikor itthon van, akkor meg 3-4 munkát csinál párhuzaosan, és reggel alszunk amikor elmegy, este meg a gyerek már biztos, én meg közel vagyok hozzá. hétvégén is!
Nagyon eltávolodtunk egymástól, sok a vita, a nézeteltérés, alig beszélgetünk, szinte semmit nem tudunk a másik életéről. Arról volt szó, hogy ez az utolsó, hogy ilyen sokat van távol, és itthon is kicsit visszafogja magát.
Erre ma büszkén meséli skype-on, hogy megismerkedett kint egy közvetítővel, és rengeteg munkát fog neki majd ott találni, úgyhogy majd járhat ki oda dolgozni. Én erre kiakadtam, hogy akkor élje csak a saját életét, és ha lehet, akkor alakítsa úgy, hogy minél kevesebb időt töltsön velünk, és a gyerek is csak skype-ról ismerje. Nagyon elszomorít, hogy nemhogy él a lehetőségekkel már, hanem kutatja azokat, amik messze viszik tőlünk. Itthon is jól keres, nem hiszem, hogy akkora szükség lenne ezekre kint. Én meg teljesen egyedül csinálok mindent, egyedül nevelem a gyerekünket, vezetem a háztartást, intézem a hivatalos ügyeket (az övéit is), most kezdtem el dolgozni, szoktatom a kicsit a bölcsibe, programokat csinálok neki stb., és egyfelől azt érzem, hogy megy ez nekem egyedül, és nem is hiányzik már a párom semmilyen szinten, másfelől viszont nem akarom elveszíteni.
Mit lehetne tenni?
válasza: válasza:szerintem nem vesz komolyan, nem mondod neki valahogy kellő hangsúllyal, hogy mi a szitu, hogy a kapcsolatotok forog kockán.
ezt így nyilván nem akarod folytatni.
ezt mondd meg neki. ne ímmel-ámmal, meg haladék meg nem tudom, hanem hogy ez így neked nem jó.
van rá lehetőség, hogy együtt maradjatok: ha ő rátok is szán normálisan időt.
ha nem, akkor pedig sajnos ennyi. hagyjál neki időt gondolkodni, ne szakíts azonnal természetesen. mivel szervezés kérdése is, hogy több időt legyen veletek. nem tudja egyik pillanatról a másikra megtenni. de látni fogod, hogy ott-e a szándék.
szerintem meg fogja érteni, és ha fontosak vagytok neki, akkor változtatni fog az életvitelén.
válasza: válasza: válasza:amikor az én párom kiment mi megbeszéltük, ha úgy érzem, hog nem megy, mint távkapcsolat, inkább szóljak, hogy jöjjön haza, ahgyja abba, mert azt nem bírná ki, ha lelépnék.
aztán ahogy telt az idő, egyre több lett a veszekedés (neten, telon)igazából én soha nem értettem min veszekszik mindig velem, de ha egy szerelmes üzenetet küldtem neki, odáig forgatta, hogy abból is balhé lett!, szóval amikor már kezdtem totál szeretethiányos, összetört, mi több, magányos lenni (holott alapoztunk, családtervezés, eljegyzés, minden volt)szóltam, hogy jöjjön haza és nem jött!
és onnanstól, hogy már a munkahelyen is sírva dolgoztam, én lezártam, önvédelemből mert a végsőkig tönkrementem és nem volt más választás.ill ő nem hagyott mást.
magyarán aki relatíve csóróként kezdte, azt meghülyíti, ha hirtelen felveti a pénz.én vártam hogy ez elmúlik, de nem múlt el, és így, hogy már ex, most is látom rajta ha találkozunk, hogy totál hideg, semmit nem bánt meg.
válasza:Nem feltétlen azért viselkedik így a férfi mert nem kíváncsi rád hanem mert ő ilyen nagyvilági természet. Az ilyen mellé hasonló nő kell. Hülyét kapnék ha olyan párom lenne akinek elég a langyos víz meg a napi rutin...
Tapasztalatból beszélek mert nekem is ilyen a természetem. Folyamatosan szükségem van arra hogy új dolgokat ismerjek meg, tanuljak, fejlődjek. Én is kifogtam egy nőt még a fősuli alatt akinek annyira volt igénye hogy legyen egy fészek aminek 50 Km-es körzetéből lehetőleg ne kelljen kimozdulni... Eleinte nekem is ennyi volt az életem mert pénzem nem volt és csak tanulnom kellett. De ahogy én haladtam előre, ő megrekedt. Később amikor munkám lett sokat kellett utaznom, külföldre is. Már akkor morgolódott (ő ugyanabban a belépő pozícióban szkeccsölt mint 5 évvel előtte..) Végül amikor bejelentettem hogy levelezőn elkezdek egy másoddiplomát is, szakított.
Szóval itt arról van szó általában kedves kérdező hogy "elnőttök" egymás mellől. Neked az lenne a megoldás ha itthon ülne a seggén szépen szállítaná haza a pénzt mint minden valamire való férj (esetedben élettárs) és az ingerküszöbödnek megfelel hogy péntek esténként fáradtan "leültök a TV elé" megfogjátok egymás kezét és minden csodás..
29/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!