Csak az egyik nagyszülő vigyázhat a gyerekre?

Engem az is érdekelne, hány éves (hónapos?) a gyerek?

Ha első néhány évben csak vendégeskedik a kisgyerek a nagyszülőknél, vagy a nagyszülők a gyerek otthonában, attól még lehet bensőséges viszony köztük.

Az óvodás korú gyerekeknél már az ilyen kontrollmániás anyukák is általában visszább vesznek magukból. Pláne, amikor kéthetente egy hetet beteg a gyerek és nem tudnak ennyit hiányozni a munkahelyükről.

Emiatt én azt gondolom, még gyeden-gyesen van otthon az anyuka, rohadtul mindenre ráér, az anyósa iránt gyűlölködni is ráér, és alig van rászorulva a gyerekvigyázásra. Majd ha ő is visszamegy dolgozni és egy merő rohanás lesz az élete, a gyerek meg a legváratlanabb pillanatokban betegszik meg, akkor majd lejjebb száll a magas lóról.

21, nálunk pl. így volt, lejjebb szállt a magas lóról (nálunk egyik nagymamának sem volt megengedve semmi, még oda sem mehettünk).

Most egyik 3 éves, másik 4 éves, már kezd rájuk szakadni a budi (fiamra és menyemre). Már "nyitnának", de én már nem vagyok rá nyitott. Most váltottam munkahelyet, továbbképzéseket végzek, amúgy sem érek rá, csak az a különbség, hogy most abban a picike szabadidőmben sem érek rá.

Menyem anyja időnként besegít, de a nagyját fizetett segítséggel kell megoldaniuk, így jártak. (Kérdező, vigyázz erre is, ha mindkét nagymamát szarba veszitek, így is járhattok).

Mondjuk valami oka nyilván van.

Az én anyósom valláskárosult hüpi, meg megszállott természetgyógyász :D - értsd: egy tudatlan ostoba nő, aki szerint a 40 fokos lázra is elég a tea mert az meggyógyítja és képes lenne az unokájával is ezt.

Tudod, ki engedi oda a gyereket. Persze ő mindenkinek úgy meséli, én vagyok a sz.mét meny :D Hááát... oké, vállalom.

De ha bármit mond neki anya pl a gyerekkel kapcsolatosan amit segítő szándékkal mond vagy elmondja az en idom be mi volt már az is baj és okoskodás - na, igen, ezt mondjuk teljesen megértem, nekem is baj, amikor egy haramdik személy tolná rám a saját véleményét.

Csak gondolom anyád siránkozik mellé, hogy ő legyen a sajnálandó személy.

Bocs, megszültem egy gyereket, nem, nincs szükségem kioktatásra, meg hogy "az ő idejében". Kit érdekel? Neki volt lehetősége felnevelni x gyereket, az enyémről le lehet szállni.

Nem az ő dolga nevelni, hanem az enyém ÉS a férjemé.

Bár ő szerencsére leállítja az anyját, úgy az első megjegyzésnél, nem nekem kell.

Nem feltétlenül van oka, vannak ők nélküli hepciás emberek is.

Az hogy elmondja a véleményét, meg hogy mi volt annó nem ok. Ezt is lehet kétféle képpen mondani. Ha normálisan mondja akkor mi a baj vele?

Eleve ha az anyós mondja, akkor kéretlenül belepofázik, ha a saját anyja, akkor csak segítő szándékkal mondja.

:-)))))))

Tapasztalat szerint nagyon kevés nő tudja egyenlő mércével mérni az anyja és az anyósa "jótanácsait".

"Tapasztalat szerint nagyon kevés nő tudja egyenlő mércével mérni az anyja és az anyósa "jótanácsait"."

Miért kéne egyenlő mércével mérni? Az saját anyját nyilván jobban ismeri, tudja, hogy mennyire lehet adni a szavára vagy mennyire nem, nemet mondani is egyszerűbb neki, mint anyósnak aki kb egy idegen, akivel udvariaskodni kell.

29-re:

Szóval szerinted normális dolog, hogy az anyjától elhallgatja a szövegelést, az anyósára meg megsértődik emiatt?