Van nekem apám? Szerintetek?
Az, hogy hogyan viselkedett velem hosszú évekig, egy dolog, túltettem magam rajta. Az hogy nem érdekeltem az első megbeszélt randin, megint egy dolog, azon is túltettem magam.
Hogy pár hónapja megtaláltuk egymást, ennek nagyon örülök, és köszönöm a Jóistennek. De!
És itt jön a de.
Ki tudja, meglennénk-e együtt huzamosabb ideig? Elfogad-e tényleg a nap 24 órájában, vagy nem? És ezt Ő sem tudhatja, amíg meg nem tapasztalja.
Pár óra együttléten kívül, szinte idegenek vagyunk egymásnak.
Nagyon sok a kérdés, és kevés a válasz.Magamban is őrlődöm.
aha, értem. és nem lehet-e hogyha úgyis ott az otthon a közeletekben, hogy azt mondanád, hogy átmenetileg, az otthon előtt költözzön hozzátok egy darabig. és akkor meglátod, hogy milyen vele. és ha megy, akkor mondod, hogy maradjon tovább. ha meg nem, akkor úgyis az átmenetiről volt szó, és akkor mehet az otthonba, amit kinézett.
mondjuk ha annyi szobám lenne mint neked, és nem lennének anyagi gondjaim, nekem nem lenne kérdés szerintem, hacsak nem kergetne az őrületbe a viselkedésével, de ha jól értem, akkor nagyjából jól megvagytok. egy család az ugye olyan, hogy nem mindig tudják elviselni egymást az emberek, ez benne van a pakliban, szóval nem lehet csak jó dolgokra számítani amúgy sem.
de leginkább én azt gondolom, hogy valószínűleg a későbbiekben megbánnád, ha nem fogadnád be. és utólag megbánni már nagyon rossz dolog.
83#
Köszönöm szépen a soraidat.
Soha nem voltam haragtartó senkivel, egy kisiskolás barátnőmmel sem, akkor hogy is lehetnék pont az Apámmal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!