Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Párom és sógornőm közti...

Párom és sógornőm közti kapcsolatot rendezni tudom valaha?

Figyelt kérdés

Párommal egyidősek vagyunk, 28 évesek. 4,5 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt élünk. A bátyám előttem 1 évvel jött össze a párjával.

A párom és a bátyám párja között úgy érzem kibékíthetetlen az ellentét. Nem sokszor találkoztak egymással, és az egyik alkalom után a párom zokogva kérte, hogy ne kelljen megismételnie többé a találkozást. Azt mondta, amikor kettesben vannak, a sógornőm kétértelmű megjegyzéseket tesz neki és csúnyán néz rá mondjuk fintorog vagy forgatja a szemét, ahogy ő mondja pofákat vág.

Páromról tudni kell, hogy nagyon rendes nő, sose volt féltékeny senkire, tudja, hogy vannak csaj barátaim is, soha, egyik miatt sem volt balhé. Problémája sem volt senkivel. Mindig őszinte hozzám, de én nem tudom, kinek higyjek.

Sose láttam hogy a sógornőm így néz rá vagy beszól neki, de ő azzal magyarázza ,hogy direkt úgy csinálja, hogy más ne vegye észre. Ezt elég meredeknek tartom. Én sem kedvelem túlzottan a lányt, de a bátyám őt választotta, el kell fogadni.

Párom 3,5 éve nem hajlandó meglátogatni velem a szüleimet ha ott vannak a testvéremék. A szüleim mindig kedvelték őt de most már nem értik a viselkedését és neheztelnek rá hogy kerüli a bátyámékat. Azt veti a párom a szememre, hogy nem védtem meg, nem álltam ki mellette.

Mit tehetnék? Álljak ki a bátyám elé és mondjam hogy a párja pofákat vág a barátnőmre? Vagy kiröhögnének vagy a testvérem szóba sem állna velem többé, hogy a barátnőjéről ilyeneket mondok. Családi balhé lenne belőle, választanom kéne a párom és a család között.

Mit tegyek? Hogy oldjam meg a helyzetet?

Még annyit, hogy másfél éve meg akarom kérni a párom kezét, de ilyen helyzetben hogyan? Nem engedné, hogy a bátyám párja eljöjjön az esküvőnkre.

Úgy érzem kettészakítanak. Tud valaki tanácsot adni?



2017. júl. 31. 15:16
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 81/90 anonim ***** válasza:
92%

Én vagyok, a saját kérdésem alatt belinkelték nekem ezt a kérdést, és felismertem az írásképét meg a leírásokból egyértelmű, hogy rólam van szó.


A barátom is elismerte, hogy ő írta ki, és szerette volna töröltetni a kérdést, csak se az e-mail címre, se a jelszóra nem emlékszik. De jobb is így, mert legalább rájöttem pár dologra: sose lesz eljegyzés, házasság, gyerek. :D Sőt, még a tervezett saját lakás is ugrik.


Tegnap délután szakítottam vele.

2018. jan. 31. 09:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 82/90 anonim ***** válasza:
92%

Nahát, ez gyönyörű! Milyen kiszámíthatatlan az élet, ennyin múlik a megvilágosodás.


Nem lehetett semmi ezt főszereplőként végigolvasni, na, meg látni, hogy az ember párja mit is gondol valójában! Nem irigyellek.

Bár nincs értelme homokba dugni a fejünket, jobb az ilyesmiről még időben tudomást szerezni.

Nem szeretnéd megosztani velünk a történet másik oldalát (vagy egy részét legalább)?

2018. jan. 31. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 83/90 anonim ***** válasza:
87%
Belinkelnéd ide a kérdésed? Kíváncsi vagyok a történetre a te nézőpontodból is.
2018. febr. 2. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 84/90 anonim ***** válasza:
2018. febr. 3. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 85/90 anonim ***** válasza:
85%

Igazából nem tudok hozzátenni sokat a saját szemszögemből. Én, amikor bemutattak minket egymásnak, rögtön kedves és udvarias próbáltam vele lenni. Ő akkor már tagja volt a családnak, és éreztette velem apróbb dolgokban, hogy csak egy betolakodó vagyok. Ez még nem borított ki, fel se vettem, csak utólag raktam össze a képet.

Aztán egyre többször tett megjegyzéseket arra, hogy faluból származok és szegények a szüleim. Amikor fodrásznál jártam, megdicsérte a hajam, de közben végig pofákat vágott rám a többiek háta mögött. Négyszemközt megkérdeztem, miért csinálta, erre azt mondta, rosszul láttam (kb. neki higyjek, ne a szememnek). Fitogtatta, milyen művelt, értelmiségi nő, bunkó megjegyzéseket tett azokra, akik a 20-as éveik végén jutottak el oda, hogy egyetemre menjenek (azaz én). Megjegyzéseket tett a testalkatomra, a súlyomra. Amikor beléptem a szobába, mindig feltűnően elhallgatott, hogy éreztesse, zavarok. Többször is előfordult, hogy nem köszönt, átnézett rajtam. Ezek apró dolgok, de szépen lassan halmozódtak 1 év alatt. Rengeteg ilyen volt még.

Aztán - amiről a volt kedvesem nem írt - meggyanúsított, hogy elloptam az óráját, ami természetesen előkerült, a szekrény mögül, az ő szobájukból. Még bocsánatot se kért. Akkor sírtam el magam (már otthon), hogy a barátom nem védett meg, csak állt lesokkolódva.

A végső döntést a szakításhoz ez az iromány adta meg. Nem bántam meg.

2018. aug. 31. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 86/90 anonim ***** válasza:
74%
Jól döntöttél!
2018. aug. 31. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 87/90 anonim ***** válasza:
17%

Basszus, és erre még nem gondoltál !?!


A csajod bele van zúgva a jóképű bátyádba és most a csajod így akarja elterelni a figyelmed a lényegről, hogy te a bátyád csajára koncentrálj, hogy az milyen egy nyavalyás kis fúria.


Én a helyedbe nem vinném a csajomat a bátyád közelébe!

2018. nov. 5. 06:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 88/90 anonim ***** válasza:
84%

71%-os, jó döntést hoztál. :)


Kérdező, neked meg talán legközelebb válasszon párt a bátyuskád.

2018. nov. 5. 07:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 89/90 anonim ***** válasza:
61%
#87 Én vagyok az a bizonyos "nyavalyás kis fúria", és megnyugtatlak, hogy egyrészt nem tartottam jóképűnek a volt barátom testvérét, sőt, ha még külsőre be is jött volna, akkor sem tartottam volna vonzónak a belső tulajdonságai miatt. Biztosan valami mucsaröcsögei jósnő lehetsz, hogy ekkora bakot lőttél.
2018. nov. 5. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 90/90 anonim ***** válasza:
38%
Kedves mára már exbarátnő. Azért a volt párod töketlensége elég kiábrándító. Amikor én összejöttem a párommal,szüleim az elején kedvelték,majd ez (valós,de kicsit túldramatizált dolgok miatt)megromlott. Páromat csesztették amikor én nem hallottam,párom nem akart beszélni a szüleimmel,majd nekem is elkezdték sorolni a szüleim a magukét a páromrol. Megoldottam... Jó messzire elköltöztünk,telefonon beszéltem szüleimmel ha muszáj volt,persze imádtam őket akkor is,de megmondtam nekik,hogy ha nem ismerik,akkor ne véleményezzék,főleg ne olyan bántó módon ahogy tették. Én szeretem,kiállok mellette. Egyik félnek sem hagytam,hogy a másikról sértően beszéljen. Mára rendeződött a helyzet,járunk szüleimhez,anyu úgy szereti a páromat mintha ő is a gyereke lenne. Nem is értem a párod miért volt ilyen puhap*cs. ☺ Én nő létemre képes voltam szembeszálni bárkivel,hogy megóvjam azt ami/aki fontos számomra. Rohadt sokat örlődtem a két fél között,sokat sírtam amikor senki sem látta,de mindkét felet támogattam,biztosítottam a szeretetemről,viszont a "pocskondiázásban"egyik félnek sem adtam igazat. Csak egy példa:nevelőapám elment hozzánk amikor én dolgoztam és mondta a páromnak "most szedd össze a cuccaidat és takarodj haza vagy ahova akarsz,hagyd békén a lányunkat vagy kitaposom a beled." Anyu"mikor tűnsz már el,nem illesz a családba és soha nem is fogsz idetartozni" stb...
2019. ápr. 10. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!