Túl lehet ezen lépni valaha, ha egy felnőtt embert ilyen módon terrorizálnak otthon? Tartanátok velük ezután a kapcsolatot?
A 20. születésnapom decemberben volt, azóta folyamatosan bántanak és terrorizálnak otthon. Az, hogy hova zártak be és mit fognak velem csinálni, hogyan gyógyszereznek be. Mindezt azért, mert sokat voltam beteg és ők azt, hitték, hogy "nem akarok iskolába menni". Pedig ide igazolás sem kell és az engedélyük sem kell.
https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__betegsegek__8652974..
Többször meg is vertek, törött orr, beszakadt fül.
Úgy érzem, hogy inkább meghűlés, minthogy itt maradjak.
válasza: válasza:Aki felnött létére ebben bennemarad az meg is érdemli.... gondolom magadat sajnáltatni jöttél, de én nem tudlak és nem is foglak....
Benne vagy már abban a korban hogy ezr akár VÉGLEGESEN is megold.
válasza: válasza: válasza:Túl lehet lépni.
Nem a kor számít. (20 év)
Ez csupán jogilag lényeges.
Vannak koraérettek, vannak akik későn, vagy soha.
Melyik táborba fog sorolni a társadalom és a környezeted.
Függ, hogy (mondható), az önnálló talpraesettségeddtől függ. Beleszámítva, hogy kitudod e fejezni a képeséged.
Még ha tolókocsis személy is vagy.
Pl.Stephen Hawking
Természetesen, senkinek nem kell második Einsteinnek lennie.
Vannak barátaim, de senki nem hisz nekem, hogy ilyenek a szüleim és ilyen szinten kikészítenek. De abban igazad van, hogy még sok egy sima moziba sem "engednek el".
Teljesen megzavarodtak.
Költözni fogok, az már biztos, ez így élhetetlen.
válasza: válasza:Költözz, de nekem sántít a történet. Az előző sztoridban írtad, hogy az orvos sem engedett otthon maradni. Szerintem kőkeményen eltúlzod a helyzetet a szüleiddel kapcsolatban, miközben egy apró fejáfást is túlreagálsz minden héten.
Ha valóban megvertek és lett törött orr, beszakadt fül, akkor miért nem vetettél látleletet?
És tényleg egy megoldás van: Költözz el.
válasza:Túl lehet élni, csak vállalni kell azt, hogy az első időszakban bizony nehéz lesz, kitartónak és talpraesettnek kell lenni.
Engem is bántalmaztak a szüleim, 19 voltam amikor egy hátizsáknyi cuccal és az összes spórolt, eldugott pénzemmel (ami kaucióra, egy ócska kis szobára többszemélyes albérletben és kb 3 hét megélhetésre volt elég) elköltöztem, azóta vissza se néztem, semmilyen kapcsolatot nem tartok a szüleimmel.
Nehéz pár év volt, mire lett normális munkám és olyan tanulmányaim, amikkel már tudtam valamit kezdeni, addig viszont lemondtam minden "felesleges" dologról (szórakozás, ruhák, akármi igazából, amire nem volt nagy szükségem, hónapról hónapra ki volt centizve a költségvetésem, maximum ingyenes rendezvényekre mentem). Megérte? Naná.
Azóta jól élek, felküzdöttem magam egy elég jó szintre, és hol van még a vége :) Mindent lehet, ha elég elszánt az ember és válallja a felelősséget a saját sorsáért.
Utolsó előtti!
Onnan kimaradás, hogy:
Orvoshoz voltam, de APA nem engedett itthon maradni.
Nem túlzok el semmit!
A fülemnél anya direkt betölt velem és azt mondtuk, hogy eltalált egy focilabda. Az orrom nálam még direkt nem kértem, mert azt hittem megjavul a helyzet naivan, és én aztán tuti nem pereskedem a saját apámmal, van jobb dolgom is.
Utólag tényleg ezt kellett volna tenni.
Két hónapja, mikor először verték meg és rám fogták, hogy drogozom, akkor én is összepakoltam. El is indultam az egy hónapra elegendő pénzemmel, de utánam jöttek. Én marha meg hazajöttem.
De akkor sem bocsánat vagy valami, tudjuk, hogy nem drogozom, hanem "biztos megbolondult, azért nem tudja, mit csinált".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!