Párom és sógornőm közti kapcsolatot rendezni tudom valaha?
Párommal egyidősek vagyunk, 28 évesek. 4,5 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt élünk. A bátyám előttem 1 évvel jött össze a párjával.
A párom és a bátyám párja között úgy érzem kibékíthetetlen az ellentét. Nem sokszor találkoztak egymással, és az egyik alkalom után a párom zokogva kérte, hogy ne kelljen megismételnie többé a találkozást. Azt mondta, amikor kettesben vannak, a sógornőm kétértelmű megjegyzéseket tesz neki és csúnyán néz rá mondjuk fintorog vagy forgatja a szemét, ahogy ő mondja pofákat vág.
Páromról tudni kell, hogy nagyon rendes nő, sose volt féltékeny senkire, tudja, hogy vannak csaj barátaim is, soha, egyik miatt sem volt balhé. Problémája sem volt senkivel. Mindig őszinte hozzám, de én nem tudom, kinek higyjek.
Sose láttam hogy a sógornőm így néz rá vagy beszól neki, de ő azzal magyarázza ,hogy direkt úgy csinálja, hogy más ne vegye észre. Ezt elég meredeknek tartom. Én sem kedvelem túlzottan a lányt, de a bátyám őt választotta, el kell fogadni.
Párom 3,5 éve nem hajlandó meglátogatni velem a szüleimet ha ott vannak a testvéremék. A szüleim mindig kedvelték őt de most már nem értik a viselkedését és neheztelnek rá hogy kerüli a bátyámékat. Azt veti a párom a szememre, hogy nem védtem meg, nem álltam ki mellette.
Mit tehetnék? Álljak ki a bátyám elé és mondjam hogy a párja pofákat vág a barátnőmre? Vagy kiröhögnének vagy a testvérem szóba sem állna velem többé, hogy a barátnőjéről ilyeneket mondok. Családi balhé lenne belőle, választanom kéne a párom és a család között.
Mit tegyek? Hogy oldjam meg a helyzetet?
Még annyit, hogy másfél éve meg akarom kérni a párom kezét, de ilyen helyzetben hogyan? Nem engedné, hogy a bátyám párja eljöjjön az esküvőnkre.
Úgy érzem kettészakítanak. Tud valaki tanácsot adni?
37-es: Mellette állok, nem mondom azt hogy hazudik vagy kitalálta. Biztos vagyok benne hogy ő ezt így látja, nem zárom ki, hogy tényleg van benne valami, de az hogy ennyi gonoszságot feltételezzek a sógornőmből az meredek. Sose járunk egymáshoz, mert nem lakunk közel egymáshoz, a szüleimnél szoktunk találkozni. Szerintem nem kéne problémázni azon, hogy negyedévente találkozni kell velük pár órára.
38-39: Azért a bátyám ilyet nem mondott a barátnőmre, ne nézzetek már puhap*csnek, hogy ilyet eltűrnék! Figyelmeztetett, hogy gondoljam meg, jó lesz-e így nekem, hogy nem partner ezekben a látogatásokban, meg hogy teljesen elzárkózik. Ezzel olyan nagy bűnt követett el? Azt teszi tönkre a párom, hogy mindig hazudnom kell róla a családomnak, és zavar, hogy nincs mellettem a családi eseményeken. A születésnapomat sem jött el megünnepelni a családomhoz, mert ott volt a sógornőm. Nem erőltetek semmit, sose könyörgök hogy jöjjön, de nem tudom elfogadni, nem tudom ép ésszel felfogni a viselkedését.
40-es: Mindig próbálom megtalálni az egyensúlyt. Ismétlem, a bátyám nem beleszólt, csak tett egy észrevételt. Ha tudni akarjátok, én is mondtam neki, hogy szerintem nem jó az, hogy a párja ennyire rá van akaszkodva és féltékeny rá. De ő ezen tudott változtatni. Az én párom meg nem változtat. Ismerem a nőket, épp ezért tudom, hogy mindent túlbonyolítanak. Én férfiként egyszerűbben gondolkodok, nem emésztem magam ilyen hülyeségeken.
válasza:Nezd, viszonylag szimpatikusan allsz a dologhoz, de meg mindig nem tunik nekem ugy, hogy mellette allnal. Es itt a kenyeg: "nem tudom elfogadni, nem tudom ép ésszel felfogni a viselkedését. "
Ha nem tudod elfogadni, o pedig nem tud valtoztatni, szakitani fogtok. Ez a nagy helyzet. Ne vegyetek kozosen lakast.
válasza:
válasza:először is, remélem hogy barátnőd ezt látja amiket írnak mert akkor:
Pucolj el onnan kislány gyorsan!!!!
másodszor: a párod soha semmin nem feszkózott, illetve akadt ki, erre egyszer teszi és te nem hiszed hogy sógornőd ilyen genya?!
Aztán ahelyett hogy sógornő számon lett volna kérve vagy a családod által vagy a tesód álatl vagy általad, csak annyi volt a reakció " na és lépjen túl rajta" mi van?!!!
Mi az hogy sógornő nem kér bocsánatot vagy legalább védi magát, mi az hogy a tesód legalább nem mondd egy ejnyebejnyét, sőt még a párod a szemét amiért nem alpári módon leordítja a sógornő fejét a család előtt, hanem csak félénken el mer vonulni?
Komolyan remélem hogy a párod észbekap és lelép mellőled. Nekem 7 évembe telt hogy rájöjjek milyen mocskos családba kerültem és amikor kijelentettem(miután vérig sértettek), hogy szívem mostantól a hátam közepére sem kívánom őket, a férjem csak annyit felelt, hogy megérti és mellettem áll....
úgyhogy kérdező te és a családod ássátok el magatokat szégyenetekben,amiért fikarcnyi empátia sem szorult belétek.
válasza:Azt hiszem az én esetem hasonlít a tiétekre.
Mikor megismerkedtem a párommal és kb. harmadik alkalommal voltam náluk látogatóba, tanúja voltam egy beszélgetésnek a hátam mögött, amiben leendő sógornőm mindennek elmondott. Aztán később ez szintén megismétlődött, kiegészülve az anyjával.
Megértem a barátnődet, mert lehet, hogy én vagyok túlérzékeny, de tudod mennyire sokkolt, hogy elmondanak mindennek a hátam mögött??? Azok, akikkel alapból szeretném jólérezni magam és alapból szeretnem kellene őket, mert a párom családja?
Én nem mondtam el senkinek, mert nagyon szégyelltem, de attól kezdve csak ettem magamat belül. Nem is akartam találkozni velük, mert szégyelltem magam, (tényleg olyan lennék, amilyennek mondják???)Másrészt meg ilyen emberekkel nem is akartam találkozni.
Ma már tudom, hogy ha lett volna akkor kellő önbizalmam, azonnal reagálok vagy teszek rá magasról.
Így kibukott végül belőlem párom előtt. Nem a legjobb stílusban. Kb. úgy viselkedtem, mint egy hisztérika. Ő meg nem tudott mit kezdeni ezzel az információval. Szerintem el se hitte. De nem tudtam túllépni ezen, csak egyre forrt bennem a tehetetlen düh. Párom meg nem csinált semmit. Persze elítélte őket, amikor erről beszéltünk, de húgának, anyjának szerintem azóta sem mondta el.
Nekem nagyon fájt, hogy nem állt ki értem, mint ahogy te sem állsz ki a barátnődért.
Neki valahol természetes volt, hogy a családja mindenkire teszi a megjegyzéseket, rá is.
Aztán végül eldöntöttem, hogy ez nem mehet így tovább, és megkerestem a húgát és leültünk megbeszélni a dolgokat. Ő is elmondta miért gyűlöl, én is. (tanulságos volt!) Néha nem árt magunkkal szembesülni, mert rájövünk, hogy mi sem vagyunk angyalok, és igenis van alapja a másik utálatának irántunk. Végül elhatároztuk, hogy tiszta lappal indítunk.
De happy end nincs. Csak annyi, hogy ma már nem zavar ha találkozunk. Ha ők ott vannak párom szüleinél, mi is megyünk.
Most babát várok, de sem ő se az anyjuk egyetlenegyszer sem kérdezte meg, hogy én hogy vagyok 8 hónap alatt.
Ne haragudj, de nekem azt jutott eszembe olvasva a soraidat, hogy szinte fontosabb a sógornőd, mint a barátnőd. Nem lehet, hogy belé vagy szerelmes? :)
Köszönöm a válaszokat. Meglep, hogy vagy engem, vagy a páromat mocskoljátok, de használható javaslatot még nem sok embertől kaptam.
43-as: Azt nem tudom elfogadni, hogy nem adja meg az esélyét sem annak, hogy egy orbitális félreértésről van szó.
44-es: Ha teljesen biztos lennék abban, hogy a sógornőm tényleg ki akarja túrni a páromat, szóvá tenném, de most vesszek össze azért a testvéremmel, mert a párja csúnyán néz az enyémre, meg félreérthető dolgokat mond neki? Nem hiszem, hogy amiket mondott, azokat gúnynak szánta, és az alázás volt a célja.
45-ös: Ha magamat akarnám mindenáron jó szerepben feltűntetni, gondolhatod, hogy azt írtam volna, hogy a párom feszkózik. De tényleg ebben ilyen, miért hazudnék? Azt próbálja megmagyarázni, hogy higyjem el, hogy a sógornő egy nagyon jó színész, és azért tudja elhitetni, hogy nem hibás semmiben. Ezt nem tartjátok meredeknek? A bátyámnak nem tettem szóvá, hogy miért kerüli őket, hülyének nézné, vagy erőltetné, hogy beszéljék meg. De a párom nem hajlandó megbeszélni. Az empátiáról beszélsz, de gondolj bele, hány család viselné el ezt a távolságtartást? Minimum a fülembe duruzsolnának, hogy hagyjam ott az ilyen nőt, de nálunk csak annyit mondanak, hogy sajnálják, hogy nem jön velem.
46-os: Ismerem a bátyámat, biztosan nem örülne, ha rosszat mondana valaki a párjára. Anyánk egyszer figyelmeztette valamire vele kapcsolatban (tényleg kis dologról volt szó, nem írom le mi, mert felismernének), egyből robbant a bomba. Azóta nem is mer neki szóvátenni semmit.
47-es: Sajnálom, hogy ezt kellett kiállnod mellettük, de az a nagy különbség, hogy rólad konkrétan mondták a csúnya dolgokat, nem pofákat vágtak rád vagy mondtak valamit, amit te támadásnak vettél. Ráadásul képes voltál nem menekülni, hanem megbeszélni a dolgokat. Látod, ezt hiányolom én. Örülök a feltételezésnek, hogy szerelmes vagyok a sógornőmbe, de tényleg. Nagyon szeretném, ha kifejtenéd, miből gondolod, mert a párom is a képembe vágta már, és érdekelne, miből rakják össze ezt a hülyeséget a nők.
Gratulálok a babához!
válasza:már miért lenne ez meredek?
Példa:
Nekem nincs gyerekem, de csak mert nem akarom. Ellenben sógorom és neje azt hitték vmiért hogy nem lehet(passz miből). egy szó mint6 száz amikor mindenki másik szobába ment rákérdeztek mikor szeretnék, mire én majd ha eljön az ideje, erre ők "hihi bezzeg nekünk 2 hét alatt összejött"(mindezt úgy hogy azt hitték nekem nem jön össze).
Igen nem szószerinti szívatás ez,de nekem rögtön lejött a rossz indulat és miért nem mentem szerinted a másik szobába panaszkodni?? Mert ők sem hittek volna nekem, pont úgy ahogy most te...
Vagy pl. Sógorom fotózott de engem nem akart családi eseményen lefotózni idézem"nem vagy fotogén", ez más nyelven rondát jelent. Mivel ott is mindenki tart tőlük ezért senki nem szólt erre semmit.
Te csak be vagy parázva hogy jaj bátyus mit fog gondolni meg anyuka és ezért füled farkad behúzod. Miért menne a párod az oroszlán barlangjába?! Ajánlj fel neki egy családterápiát ha mást nem.
válasza:Te nem érted azt, hogy ebből nem tud a párod jól kijönni, csak akkor, ha miattad, mert emiatt neheztelsz rá, nyel, és megy hozzátok, és 25ödszörre is szemétkedik vele a nőci. Mert ez nem bizonyítható, hacsak nem szereltek fel kandi kamerát abba a szobába, ahova megy a másik. Tudom, mert mondom, nekem anyámmal pont ez volt. Tudom, hogy milyen hangsúllyal szólt nekem, tudom, hogy miket mondott. Ha bárki más ott lett volna, egyértelműen nekem adna igazat. De mivel nem volt... magyaráztam több embernek is, erre mind elkezdte, hogy "jaj, hát anyud is mondta, hogy nem úgy szólt hozzád, TE akartad úgy érteni". Hát kösz. Egyedül a párom hiszi el nekem, pont ezért is a párom, mert elhiszi, nem néz hülyének, és nem erőltet rám semmit. Sőt amikor az anyja mondott nekem négyszemközt hasonló dolgokat, azonnal hitt nekem. Na itt a különbség. De mind e mellett rohadt frusztráló, ha a másik szempillarebegtetve mondja, hogy "hát ő ilyet soha", mindenki más meg neki hisz, mert nem bizonyítható. És igen, vannak ilyen jó színész emberek. Ha ezt ő előadja, mi haszna lesz belőle? Semmi. Viszont neki meg fájdalom minden egyes perc, amit ott tölt. Te ezt akarod a nődnek? Csak azért, hogy játszhassátok a fejetek, hogy mekkora tuti jó család vagytok?
Itt most választanod kell: vagy mindketten őszintén elmondjátok a családnak, és egymás mellé álltok, ha jön a tagadás, vagy elengeded a lányt, hogy találhasson magának egy olyan embert, aki hisz neki, és akinek nem a családja lelkivilágának a megnyugtatása fontosabb, hanem az ő lelkivilágáé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!