Párom és sógornőm közti kapcsolatot rendezni tudom valaha?
Párommal egyidősek vagyunk, 28 évesek. 4,5 éve vagyunk együtt, 3 éve együtt élünk. A bátyám előttem 1 évvel jött össze a párjával.
A párom és a bátyám párja között úgy érzem kibékíthetetlen az ellentét. Nem sokszor találkoztak egymással, és az egyik alkalom után a párom zokogva kérte, hogy ne kelljen megismételnie többé a találkozást. Azt mondta, amikor kettesben vannak, a sógornőm kétértelmű megjegyzéseket tesz neki és csúnyán néz rá mondjuk fintorog vagy forgatja a szemét, ahogy ő mondja pofákat vág.
Páromról tudni kell, hogy nagyon rendes nő, sose volt féltékeny senkire, tudja, hogy vannak csaj barátaim is, soha, egyik miatt sem volt balhé. Problémája sem volt senkivel. Mindig őszinte hozzám, de én nem tudom, kinek higyjek.
Sose láttam hogy a sógornőm így néz rá vagy beszól neki, de ő azzal magyarázza ,hogy direkt úgy csinálja, hogy más ne vegye észre. Ezt elég meredeknek tartom. Én sem kedvelem túlzottan a lányt, de a bátyám őt választotta, el kell fogadni.
Párom 3,5 éve nem hajlandó meglátogatni velem a szüleimet ha ott vannak a testvéremék. A szüleim mindig kedvelték őt de most már nem értik a viselkedését és neheztelnek rá hogy kerüli a bátyámékat. Azt veti a párom a szememre, hogy nem védtem meg, nem álltam ki mellette.
Mit tehetnék? Álljak ki a bátyám elé és mondjam hogy a párja pofákat vág a barátnőmre? Vagy kiröhögnének vagy a testvérem szóba sem állna velem többé, hogy a barátnőjéről ilyeneket mondok. Családi balhé lenne belőle, választanom kéne a párom és a család között.
Mit tegyek? Hogy oldjam meg a helyzetet?
Még annyit, hogy másfél éve meg akarom kérni a párom kezét, de ilyen helyzetben hogyan? Nem engedné, hogy a bátyám párja eljöjjön az esküvőnkre.
Úgy érzem kettészakítanak. Tud valaki tanácsot adni?
Szerintem meg a kérdező a sógorcsajra hajt, és a barátnő csak azért kell neki, hogy a bátyja ne fogjon gyanút.
Minden szavából érezni, hogy foggal körömmel védi a sógorcsajt.
50-es: Nem erőltetek semmit, de nem tudom honnan szeded, hogy játszuk a tuti családot. Te úgy oldottad meg édesanyáddal a konfliktust, hogy többé rá sem nyitottad az ajtót, vagy azért néha hajlandó vagy pár órát a társaságában tölteni?
51-es: Elhiszem, tudom, hogy nem hazudik. Az ő szemszögéből ez igaz, de én szeretném, ha végre tisztáznák ezt a dolgot. Amint egyetlen rosszindulatú megjegyzést meghallanék a sógornőmtől, megígérem, hogy leírom ide, hogy igazatok volt. De miért baj, hogy a végére akarok járni? Azért tartom meredeknek, mert nem hiszem, hogy a sógornőm ilyen gonosz ember lenne. Nem hibátlan, de nem is velejéig romlott, mint ahogy itt sokan írják róla ismeretlenül. Végezetül: nem hiszek a sógornőmnek, mivel ő semmit nem mondott erről, nem is érti, miért nem jön velem soha a párom, ha ők is anyámnál vannak. Tudod, nem szívesen kerülnék haragba a bátyám választottjával.
52-es: A sógornőm biztosan nem szerelmes belém, egy közös dolog sincs bennünk, a bátyámmal jól érzi magát.
53-as: Igen, nagyon szeretem, sose szerettem még így nőt. Ha neki joga van meghívni a családját az esküvőnkre, akik szintén nem tökéletesek, és többször is bunkók voltak velem, nekem is jogom van meghívni a bátyám választottját. Csak én túl tudok lépni a bunkóságukon, mert nekem a szerelmem a fontos, nem a családja. Ő nem tud túllépni ezen. Ennyi erővel rá is mondhatnátok, hogy nem is szeret akkor engem, nem igaz?
54-es: Így van ahogy mondod, semmilyen családi programra nem hajlandó eljönni. Nem csak a jelenre gondolok, hanem előre látom, mennyi problémánk lesz még ebből, ezért szeretném megoldani a helyzetet. Köszönöm a válaszod, te legalább teljesen átlátod, miről magyarázok, és hogy mik a félelmeim.
55-ös: Sajnálom az ismerősödet, de ezek szerint évekig volt ebben a rossz kapcsolatban, és itt sem pofavágásokról volt szó! Nem azon múlik az esküvőnk, hogy a bátyámék mit szólnak hozzá, ne érts félre. Azon múlik, hogy meg tudjuk-e oldani ezt a súlyos helyzetet. Nagyon szeretném már eljegyezni, de ez visszatart. Köszönöm a tanácsot, követném is amit mondasz: odafigyelnék mindenre mikor együtt vannak, de pont az a baj, hogy a párom nem akar találkozni.
56-os: Hazudok, igen. De tudod miért? Mert nem akarom, hogy hülyének nézzék a páromat. Mert a bátyám is azt mondaná mint én: nem így van, jöjjön velem, beszéljük meg, találjunk megoldást. Ő is szeretné összetartani a családot, keresné a megoldást. De ha a párom csak menekül, nem tudunk segíteni neki. Onnan tudja, hogy ott lesznek ők is, hogy elmondom neki, mikor jönnek. Mivel nem hazudnék neki.
57-es: Te sem látod a lényeget: nálatok megy a piszkálás, úgy, hogy nem csak a férjed látja, hanem te is, mert nem csak burkoltan, de nyíltan is kapja az ívet. Én meg pofavágások miatt borítsam a bilit? Támogatom mindenben a páromat, de ha valamit teljesen máshogy látok, nem fogom azt mondani, persze kicsim, úgy van ahogy te mondod. Nem vagyok papucs. Akinek ezt személyesen elmeséltem, kivétel nélkül mindenki azt mondta, hogy a barátnőm gyerekes, és 30 felé ciki így duzzogni.
59-60-61-62: Egyszerre válaszolok nektek, mert mind ugyanazon a véleményen vagytok, úgy látom.
Ha nem szeretném, hogy anonim maradjak, esküszöm felraknék nektek egy képet a sógornőmről, hogy szerintetek kibe is vagyok "szerelmes".
Nem tartozik a kérdésemhez, de mivel ezzel nyúztok jó páran, elmondom, hogy mikor a sokak által jóképűnek tartott bátyám hazahozta bemutatni, leesett az állam, és nem a pozitív értelemben. Bandzsa szemei, fiús arca, kimondottan csúnya kezei vannak. Nekem a szép női kezek a gyengéim, az ő kezét nem szívesen fognám meg. A nyávogása, a nagyzolása és az, hogy nem lehet vele miről beszélni, szintén taszítóak. Akkor sem lennék vele, ha mindketten egyedülállóak lennénk.
De mit is magyarázok, ti már eldöntöttétek, hogy a sógornőmbe vagyok szerelmes.
Kérdező, nekem is pont ezt mondta mindenki, hogy jujj, duzzogok meg gyerekes vagyok, vagy hogy biztos csak te akartad úgy venni amikor mertem szólni, hogy elegem van abból, hogy amikor kettesben vagyunk, anyám folyton gúnyolódik meg pofákat vág. Kíváncsi vagyok, ha neked kellene ezt minden egyes alkalommal elviselned, mennyire nem lennél "gyerekes". Őszintén kívánom, hogy ne legyen ilyen élményed, mert nem jó.
Ha meg szeretnéd a barátnődet, akkor nem tojnál, mint a fostos kacsa attól, hogy merjél szólni a szent bátyádnak és az ő szent nőjének. Az előbb is leírtad, hogy tojtok neki szólni, mert felkapja a vizet. Vagy... aha, értem, tőle nem gyerekes, mert a testvéred, attól meg, akit állítólag legjobban szeretsz a világon, az.
Ja, és mint már írtam, a párom volt az egyetlen, aki komolyan vett. Ez meg egy párkapcsolathoz elengedhetetlen, hogy komolyan vegyük, amit a másik mond, és ne az legyen, hogy "jaj, hát tulajdonképpen ő lehet, hogy úgy gondolja, de nem úgy van"... egy ilyen partner, aki ennyire nem áll ki a másik mellett... hát kell olyan embernek, akinek két anyja van.
Amúgy apám is ilyen volt, mint te, ennyire belebuzulva a családba... a gyerekeként fantasztikus élmény volt, hogy a nagyanyám engem fikázott, és csak akkor mert felszólalni ellene, amikor anyám megfenyegette, hogy elhagyja. Mert addig mindig a nagyanyám mellett állt ilyen esetekben, és akármilyen szemét dolgokat mondott nekem, akárhogy nézett rám, ott kellett vele jópofiznom mindig. Te elég jó úton haladsz efelé.
Nem értem, hogy a kérdezőt anyázók, fosós kacsának nevezők, akkor most pontosan mit is javasolnak.
Hogy oldanák meg a problémát? Tegyük fel, hogy a te kezedben van az irányítás, #64-65. Írd le lépésről lépésre, hogy mit tennél, és adj egy optimista forgatókönyvet arra, hogy hogyan lesz ebből béke, vagy legalább a családi összejövetelek néhány órájára egy mindenki számára tolerálható helyzet.
1. lépés: A kérdező egy komoly beszélgetésen biztosítsa a barátnőjét arról, hogy valóban elhiszi a szemétkedések megtörténtét.
2. lépés: ...
3. lépés: ...
#64, megteszed, hogy legalább vázolod, hogy szerinted mi a megoldás menete?
Oke, nem nekem irtam, de en valaszolok (egy korabbi valaszolo):
1. lépés: A kérdező egy komoly beszélgetésen biztosítsa a barátnőjét arról, hogy valóban elhiszi a szemétkedések megtörténtét.
2. lépés: A kerdezo elmondja a csaladjanak, a batyjanak es a batyja baratnojenek a dolgot, hangsulyozva, hogy ezt elhiszi es arra kerne a baratnot, hogy tisztazza ezt a parjaval.
3. lépés: Baty baratnoje felkeresi/felhivja a kerdezo parjat, leulnek es megbeszelik a dolgot: Ha tortent ilyen, bocsanatot ker. Ha nem tortent ilyen, felreertes volt, tisztazzak a dolgot.
Szerintem meg az a ciki és gyerekes, amit te csinálsz, hogy ennyire menekülsz a konfliktusok elől. Attól nem leszel papucs, hogy nem gyerekesezed le a barátnődet, hanem azt mondod, hogy "rendben van, nem erőltetem rád senkinek a társaságát".
Neked nem az a dolgod, hogy kiderítsd, ki mit mondott, hanem az, hogy biztosítsd a barátnődnek, hogy szereted őt, mellette vagy és komolyan veszed az érzéseid.
Egyébként meg nálunk sem nyíltan kezdődött az utálkozás, de nekem akkor sem volt kérdés, hogy a párom mellett legyek. Amikor idegenkedett a családi összejövetelektől, akkor sosem erőltettem rá semmit. Nem söpörtem félre és nem kérdőjeleztem meg az érzéseit.
őszintén te egy empátia nélküli ember vagy, mivel vmiért(nem értem miért ha írod is milyen rossz a stílusa a sógornőnek) a sógornődnek hiszel, holott miért lenne már elképzelhetetlen, hogy lehetetlenül viselkedik ha nincs ott senki?
Persze most játssza magát hogy Jajj de hát miééért nem jön a barátnőd? Holott tuti tudja mi a helyzet és örül hogy végre a "liba" eltűnt a képből.
másik csak azért mert a te párod még nem köteles szeretni mindenkit pláne akkor ha lényegében az illetőnek semmi köze hozzád. Végképp nem köteles eltűrni őt az életében, szíve joga, hogy kivel akar kapcsolatot tartani és kivel nem.
Én sem tartom a párom családjával amióta szemetül bántak velem és ezt kapd ki még a párom szülinapjára sem mentem el. Ő ünnepelhette a családjával aztán én külön ünnepeltem vele. A házasság még nem kötelez arra hogy tűrjem egy rossz indulatú ember célzásait.
Na és veled pláne nem tűrném mire is tenném? Hisz ha a barátnőd lennék így gondolnám:
te nem állsz ki értem, semmilyen téren sőt hazudozol mint egy kölyök a családod előtt, talán még igazat is adsz nekik és van pofád azt állítani, hogy csak beképzelem, akkor minek tűrjek, minek hagyjam hogy alázzanak, elvégre mit kapok cserébe a kínlódásért jó esetben akár 20 évig is tartót? Megmondom semmit, hisz nem áll mellettem a párom és még a kezem se kérné meg csak azértXD most komolyan semmi érdemlegeset nem adsz, de azért elvárod hogy a párod szenvedjen (lényegtelen hogy alaptalan e vagy sem attól még szenved), szóval legalább győzd meg hogy menjetek el MIND :te, sógornő, bátyád, anyádék és a barátnőd egy családterápiára...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!