Nem szeretem az unokámat, pedig még két éves sincs. Mi lehet az oka? Tovább lenn.

Szerintem ennek a vénpics@'nak a lánya a h.lye, hogy szóba áll az anyjával. "Nem járok hozzájuk,de ők sajnos eljönnek néha,pedig már mondtam,hogy felejtsenek el." -> legalább lenne annyi eszük, hogy rád se nézzenek egy pillanatra se!!!

"Most talán sikerült végleg elzavarnom őket,megmondtam az anyjának,csak akkor jöhetnek ide,ha én nem vagyok itthon." -> apám ha ezek után is meglátogat a lányod, akkor neki kell pszichológust keresni!

Aki azt mondja, hogy tök normális, hogy a lánya kislányát nem szereti, hát csak gratulálni tudok!

Tényleg anyókám veled nincs semmi baj, az a kis csúnya hisztis kölyök az oka, hogy világra jött és, hogy úgy kell hívnia "mama". Nyugi egyszer ő is felnő és remélem kéz a kézben az anyjával majd meglátogatnak és egy jó nagyot csuláznak rád. Én is segítenék nekik! :D

Sajnos nem tudsz elköltözni? Esküszöm pénzt utalok a számládra csak hagyd már békén a lányodat és az unokádat léééééééééééééééci!! XD

Írhatod a számlaszámod :D

Én bízom benne, hogy változni fogsz, és változni fog a véleményed a világról. Egyszerűen boldogtalan vagy, azért érzed úgy, hogy senkit nem szeretsz, és te sem vagy szerethető. Hidd el, nem így van, látod, hogy még téged is meglepett, hogy mennyi szeretet vesz körül.

Még nem késő, hogy a világ legjobb nagyija és anyukája legyél!!

Egy érdekes cikk: "... Történetünk szereplője, akivel tele voltak az amerikai lapok, a skizofréniája mellett, terhesség utáni depresszióban is szenvedett. Ennek ellenére nem csak gyermeket szült, de még haza is engedték a kórházból minden kezelés nélkül. Pedig, az Amerikai Egyesült Államok nem a pszichológiai és pszichiátriai tabuk országa, mint Magyarország.

Ennek a felelőtlen tettnek súlyos következménye lett, hogy az anya, Otty Sanchez megölte 3 hetes kisfiát. És, hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog, megette a gyermek fél agyát és három lábujját. Tette, annyira brutális, hogy az amerikai rendőrség nem is hozta nyilvánosságra a részleteket és a szokásokkal ellentétben, képeket sem tettek közzé.

Természetesen, az anya, önmagával is végezni akart, de öngyilkossági szándéka csupán kísérlet maradt."

Bár ez szülés utáni depresszió, de ez is depresszió... ezért kell magát is kezeltetni, ha maga miatt nem, legalább a környezetéért, mert maga MÉG MENTHETŐ orvosi felügyelet és a gondoskodó lánya mellett. Ne engedje, hogy tovább fajuljon a dolog!

A cikk itt található (csak, hogy ne azt gondolják én találtam ki)

[link]

Nem tudom, emlékeztek-e még rám, én vagyok, aki nem szerette az unokáját.

Azóta végigcsináltam a kezeléseket, újra dolgozni kezdtem. A nyáron már egyre többet voltunk együtt, egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre többet nevetünk, játszunk, bújik hozzám... A haja megnőtt, gyűrűgöndör, szőke, hatalmas kék szeme és hosszú szempillája van:) mindenkiazt mondja rá, olyan, mint egy kis angyal..

Ha meglát, rohan felém, ja igen, azt elfelejtettem mondani, hogy hetente 3szor én megyek érte a bölcsibe, utána együtt játszunk, mesélek neki, énekelünk. Sokszor vele és a lányommal együtt megyünk vásárolni.... ha nálunk van, alig akar hazamenni, átöleli a nyakamat. A múltkor pedig megkínált a sütijével. Azt hiszem, már nem tudnám elképzelni az életemet nélküle. Ha nem találkozunk egy nap, telefonon beszélgetünk....valami megváltozott bennem, úgy érzem, egyre jobban szeretem. S a lányomat, aki végig mellettem állt. Ennyi jóságot nem érdemeltem tőle. Mostanra jöttem rá, el se tudom képzelni, hogy tudtam eddig eltaszítani őket magamtól.

Köszönöm Nektek is, akik akkor segítettetek, s ráébresztettetek, hogy kell az orvosi segítség, de nekem is akarnom kell. SZERETEM AZ UNOKÁMAT! NAGYON!!