Te miből élsz? Van gyereked?

Hiába sírsz be,minden igaz amit irtam!

Szerencsétlen csoró családba születtem,ahol nem tudtak előre nyomni se pénzzel,se szülői segítséggel!

Magyarországon nehéz érvényesülni,Ők is kinnt vitték valamire...

Annyira unom már ezt a "Magyarországon nehéz érvényesülni" dumát...

Én se születtem jómódú családba, a szüleimnek se volt anyagi hátszelük, amit elértek, a maguk erejéből rakták össze, itthon. Én voltam az első diplomás a családban, diákmelóztam az egyetem mellett, hogy a többiekre is jusson keret, aztán a két tesóm is elvégezte az egyetemet.

Ketten orvosok vagyunk, egy pedig mérnök. Jó anyagi körülmények között élünk, itthon, minden bevételünket leadózzuk, és se tesómnak, se nekem nincs szükségünk hálapénzre.

A rinya nem megoldás semmire.

Nem tudom, miről beszélsz, uttsó, '86-ban kezdtem az egyetemet. Tény, hogy akkor még nem diákmunkának hívták az állandó éjszakás, részmunkaidős nővérmelót, a nyomdai éjszakai műszakot, filmekben statisztálást stb.

Egyetemre, főiskolára is be lehetett jutni, ha nem a fenekedet vakargattad a középiskolában, lényegesen olcsóbb volt a kollégium és a diákétkeztetés, mint most. ezt onnan tudom, hogy a gyerekeim is folytatták a családi hagyományt, ti. hogy nem sírunk-rívunk, hanem komolyan vesszük a dolgainkat, és teszünk a céljaink eléréséért.

Nevezhetsz beképzeltnek, ha jólesik, ettől nekem nem lesz rosszabb - neked viszont talán jobb.:-)

En is jogasz vagyok, ferjem epitesz, kellemes fizetessel.

Gyerek remélem a szerdai inszeminacio utan pocakban

54 es vagyok es igen jogasz. Elkuldjem a diplomam masolatat?

Tappenzen vagyok itthon unatkozom, bar munka kozben is van idom -igaz joval kevesebb- netezni.