Ez miért van? Miért ítélitek meg negatívabban a nevelőanyát, mint az édesanyát?
Az itteni kérdésekből és válaszokból indulok ki.
Ha egy édesanya azt írja, hogy elege van, fáradt, és idegesíti a saját gyereke, akkor őt mindenki vigasztalja, hogy ez természetes, ettől még nem rossz anya, stb.
Ha viszont valaki a párja gyereke iránt érez ugyanígy, akkor mindjárt ő a gonosz, szívtelen boszorkány, és annyi a szokásos reakció, hogy minek kezdett gyerekes pasival, ha nem bírja a gyűrődést.
Ez akkor most nem kettős mérce? Egy édesanyának miért nem mondja senki, hogy ő akart gyereket, most akkor ne nyafogjon? Szerintem pont, hogy tisztelet illeti azokat a nőket, akik más gyerekét nevelik, lényegében egy "idegent". Ők miért nem borulhatnak ki és fáradhatnak el néha?
Hogyne húznám fel magam a firkálmányodon, te agyhalott liba!
Pont a minden alapot nélkülöző előítéletekről szól a kérdésem (szövegértés 1-es), te meg ideírod hogy aki elvált férfi "új nője", az egy szemét, és nem tudja elfogadni a más gyerekét, és egyébként is miatta váltak el a szülők, és rögtön teherbe esik, csak hogy kitúrja a családból a már meglévő gyereket, stb! Gondolkozzál már azzal a diónyi agyaddal! Ez az általánosítás meg ez a szemlélet mégis mi? Az a bizonyos, rohadtul dühítő kettős mérce, amiről a kérdésben szó van!
válasza: válasza:#27:
Az esetek zömében nem az új feleség szokta a gyereknek az exet szidni (miért tenné, hiszen ô már a múlt), hanem az ex szokta uszítani a gyereket a mostoha (és sokszor az apa) ellen. Az itt válaszolók hozzáállásán is látszik, melyik oldal generálja itt a problémákat.
Lehet, hogy a gyerek nem tehet semmirôl, de ettôl még nem viselkedhet akárhogyan. Lehet mérges, de ettôl még be kell tartania a szabályokat. Elmondhatja, ha bántja valami, de ô nem bántalmazhat senkit sem! Mi ebben a nem elfogadható?
Te az óvodában, iskolában is megtiltod a pedagógusnak, hogy rászóljon a gyerekedre csak azért, mert nem ô szülte? Vagy te engedélyt kértél a nagyobb gyerekedtôl ahhoz, hogy szülj egy kisebbet?
Ugye nem? Akkor mi jogon várnád el mástól, hogy mindent a gyerek vélt sérelmei, szája íze szerint alakítson?
Nem a gyerek dönti el, hogy akar-e testvért. (Ettôl függetlenül persze meg kell vele beszélni, normálisan.) Mint ahogy ahhoz sincs joga egy gyereknek, hogy ugráltassa, vagy érzelmileg zsarolja maga körül a felnôtteket.
A fura az, hogy gyakran azért teszi, hogy ezzel örömet okozzon egy másik, általa szeretett felnôttnek. És valójában ô maga se élvezi...
válasza:Szövegértés, még mindig 1-es! :-)
Végtelenül buta, ostoba nő vagy.
Nem nevelt gyerek nem kellene neked, de saját sem.
Hiába ugranak az új macák ilyen kérdésekre, ettől a gyerekeket még tönkreteszik.
Csak sajnálni lehet azt a sok szerencsétlen kisgyereket, akik ilyen hárpiák karmai közé kerülnek, és, hogy a töketlen apjuk semmit nem tesz ez ellen.
Majd a 3-ik válás után talán el lehet gondolkodni, amikor az ilyen nő a sajátján tapasztalja mindezt, és az ő gyerekéből is áldozat lesz.
Ne csodálkozz, hogy utál a gyerek, mert nincs min ahogy te viselkedni tudsz. Egy ilyen oldalon is hisztériás rohamot kapsz ha nem azt olvasod amit szeretnél, pedig te írtál ki kérdést, akkor mit művelhetsz szegény kislánnyal?!
válasza:a nevelő közel se dolgozik anyit a gyerekkel mint az igazi szülő
csak néha látja és olyankor is luta megerőltetni magát és hatalmi pozicióba akar kerülni ezért gyakran ok nélkül cseszteti a gyereket
válasza: válasza:Te 27- es agyhalott!
Ha ilyen okos vagy,miért nem mész el dilidokinak?
Magyarázol itt nekem,de nem is tudod az életemet!
Na erre varrjál akkor gombot
Annak idején a kedves drága édesanya lelépett a férjem legjobb barátjával!
Vitte magával az 5 éves kislányt!
Jéééé és itt dől meg az ostobaságod!
Mit lát a gyerek?
Egyik nap még egy család vagyunk apucival,a másik nap meg ágyba bújunk a bácsival aki hozzánk jár!
Aztán anyu meggondolja magát és mégis csak visszaköltözik apuhoz,mert apu a család egyben tartását nézi és visszafogadja!
Jééé a gyerek két hónapon belül másodszor költözik!
Csodás!!
Erre anyu rájön,hogy mégiscsak a havert szereti....így visszaköltöznek hozzá!
Jéé a f/asza jó anyuka rohadtul nem nézi a kölykét!!
Elválnak
Apu rá két évre megismerkedik velem!
Apu nagyon jó ember
Családot alapítunk!
Apu a legjobb apa a világon
Élünk úgy ahogy egy családnak kell!!
Te te nagyon okos!!
Akkor én tolakodtambe az életükbe?
Én tettem tönkre a kislány lelkét????
Hát NEM aranyoskám!Hanem a drága édesanyja!
Szóval ne alkoss úgy véleményt hogy nem tudod az előzményeket!
válasza:"De ha az lennék valamikor, biztosan nem tűrném el, hogy egy idegen nő, a gyerekeimmel abnormálisan viselkedjen. "
Hát, lehet, de akkor te lennél a gonosz mostoha akiről a kérdező a kezdet kezdetén írt.
Nem érted?
Ha nem neveled más gyerekét, akkor te vagy hibás.
Ha szólsz, vagy tiltasz, vagy lekeversz egy pofont akkor te vagy a hibás.
Ha tűrsz, akkor te vagy a hibás.
válasza:Ha már pszichológust játszanak itt egyesek, akkor egy apró adalék:
Egy gyerek 6 éves kor alatt nem más, mint a saját anyja negatív érzelmeinek kivetítôje. Vagyis: bármilyen viselkedési probléma merül fel egy 6 év alatti gyereknél, ott MINDIG az anya általi fel nem dolgozott (akár gyerekkori, akár késôbbi) traumák állnak a háttérben. (Utána lehet olvasni, ha valaki nem hiszi...)
Tehát ha a válás után a gyerek nem képes feldolgozni a történteket, ott nagy valószínûséggel az anya sem képes tovább lépni. Ahol a felnôtt felek tisztességesen lezárják a múltat, ott a gyerek sem lázad.
Ebben a helyzetben a mostoha teheti a legkevesebbet. Mégis rajta csattan minden, ôt szidja az ex, vele gonoszkodik a gyerek, a társadalom meg elvárná, hogy vágjon hozzá jópofát.
A gyerek érdeke nem feltétlenül az, hogy a szülei marakodásában éljen. A gyerek érdeke a nyugalom. Egy válás során sokat tanul arról, hogy hogy kell kezelni egy párkapcsolati problémát. De sokszor eszközzé válik a szülei kezében, ô lesz a "zsarolási alap", akin a szülôk vitázhatnak, aki miatt harcolhatnak. Ô mindkét szülôjét szereti. Így aztán önmagát hibáztatja. "Miattam veszekednek..."
Ha egy gyerek képtelen feldolgozni a válást, az a szülei hibája. De soha nem a mostoháé. Éppen ezért az anya akkor tehet a legtöbbet a gyerekéért, ha elfogadja a helyzetet, és felnôtt módjára viszonyul a gyerekkel kapcsolatos dolgokhoz. Ha ô képes erre, a gyerek is sokkal nyugodtabbá válik.
"a nevelő közel se dolgozik anyit a gyerekkel mint az igazi szülő"
Tudom, hogy ez nem személy szerint nekem szól, de azért reagálnék. Nálunk az a rendszer, hogy egy hétig van itt a kislány, egy hétig pedig az anyjánál. Ergo én pont ugyanannyit "dolgozom" vele, mint az anyja. Plusz én viszem orvoshoz ha kell, meg én maradok vele itthon, ha beteg, mert nekem kötetlen a munkaidőm, és tudok itthonról is dolgozni.
És minden szülő-gyerek kapcsolat alárendelt viszony, ha úgy tetszik, csúnya szóval lehet hatalmi pozíciónak is nevezni. Ez így is van jól egészen addig, amíg a felnőtt nem él vissza ezzel a "hatalommal". És én is "csesztetem" a gyereket, például olyanokkal, hogy nem bántunk senkit, meg hogy ne csámcsogjon, meg hogy evés előtt mosson kezet. Jobb helyeken ezt a csesztetést hívják nevelésnek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!