Mit szólnátok, ha a vőlegényetek mással menne lagziba?

Átvert? Megalázott? Tudtam róla, hogy találkoznak és ez egy bizonyos fokig nem is zavart. Azt sem érzem, hogy megalázott volna, de a kérdésem amúgysem a múltbéli eseményekről szól. Ha önmagában a késő esti találkát megcsalásnak kellene vennünk, akkor én is számtalanszor megcsaltam a páromat az én fiú barátaimmal... Én ezt még nem tekintem annak.

MOST zavar, hogy elfogadott egy olyan meghívást, amit szerintem marhára nem kellett volna és részéről teljesen természetes ez az egész, csak én pattogok rajta.

A csajt pedig énsem értem tényleg, de erről leírtam a véleményemet az előző hozzászólásomban.

Nem húztam fel magam, valahol én is szánalmasnak tartom az egészet. Az előző párom már a kapcsolatunk elején is csalt, simán a képembe hazudott, pedig annyira de annyira éreztem. Brutál rossz érzések voltak bennem minden egyes csajnál, akit később a szakításunk után bevallott. Vagyis egy haverja lebuktatta...

Ezzel a lánnyal kapcsolatban nincsenek ilyen megérzéseim, nem érzem vetélytársnak sem külsőre, sem belsőre. Természetesen nyitva tartom a szememet azért.

Ma ismét összevesztünk rajta, már kínomban ide menekültem, pityergésig fajult. Én elmondtam, hogy vagy én, vagy a lagzi és igen, azt is, hogyha a lagziba elmegy, akkor szóljon, hogy számítsanak rám is, mert kettesben biztos nem mennek el.

Megkaptam a magamét újra, de ebből most nem engedek. Már az is jött indoknak, hogy a csaj már lejelentette, most hogy nézne ki, ha még is lemondaná, csináltathatnának új ültetőkártyákat (pont most nyomtatták), blabla...!? Hát rohadtul nem érdekel. Az én véleményem nem volt fontos? Az igen, hogy egy idegen pár mit fog szólni... Vicc az egész.

Mindennap történik valami ezzel kapcsolatos. Tegnap megkaptam az órarendemet, levelezőn csinálom a mesterképzést, pont arra a hétvégére is esik órám (150 km-re van az egyetem, tehát csak szombat késő este/éjszaka fogok hazaérni) és a fejemhez vágta, hogy akkor nekem miért nem mindegy, hogy ő hol is lesz aznap éjszaka?

Brutálisan döntésképtelen, tehát ismerem, tudom, hogy nehezére esik lemondani azt, amit már megígért, de kiharcolom. Nem áll szándékomban egész délután és éjszaka azon agyalni ők vajon mit csinálnak édes kettesben. Persze erre jön a válasz, hogy ez egy lagzi lesz, nem lesznek édes kettesben... Dehát úgysem fogom őket követni, felőlem szobára is mehetnek, sosem tudnám meg jó eséllyel. Nagyon zavar, hogy így áll hozzá.

Már ezerszer megkérdeztem tőle, hogy neki hogy esne, ha ilyen programot szerveznék mondjuk egy exemmel (akire harap) a háta mögött? Nyilván most az a válasza, hogy az én dolgom... Ha fordított helyzet lenne, még is tudom, hogy minden áldott nap ezen hisztizne és nem olyan finoman, mint én. Egyelőre csak rágom a fülét, nem hisztizek és nem toporzékolok, de ha nem veszi a lapot a lassú adagolással, akkor előbb utóbb feljebb kapcsolok.

Az ültetőkártya meg egyébként szerintem tök mindegy. Egy embernek szól, nem az egész násznépnek. Tök mindegy, hogy Józsi van rajta, vagy Pisti, ha az illető tudja, hogy neki arra a helyre kell leülnie, még ha egy kis malőr miatt nem is neki szól.

Újranyomtatni sem tart sokáig, de ha nem akarnak vele bajlódni, szerintem az sem gáz...