Gyűlölöm a karácsonyt. És, ti?

Nem, nem gyűlölöm. Annak ellenére sem, hogy Apukám épp Karácsonykor halt meg néhány éve, tehát lenne rá elég okom, hogy ne szeressem. Mégis, túl kellett ezen is lépnünk, és új értelmet adni az Ünnepnek. Aki gyűlöli, magának köszönheti,rajtunk múlik, hogyan alakítjuk, lesz-e hangulata, mélysége. Ha csak a boltokba rohangálást és a nagy ajándékvásárlásokat nézem, akkor én se szeretném, de sokkal jobb az érzelmekre, a hangulatos díszítésre, finom ételekre, illatos sütikre koncentrálni. Persze, ajándék "kell", de én szívesen ajándékozok, és örömmel próbálok vásárolgatni, készíteni. Én már várom az Ünnepet. Szeretem a városban a forgatagot, a vásárok hangulatát, a forralt bor fűszeres illatát, a feldíszített utcákat és a készülődést.

Én szeretem nagyon is a karácsonyt! Nyugalom van, csend, a tipikus karácsonykor érezhető illatok. Tényleg nagyon szeretem.

Nem gyűlölöm..de nem is imádom. :(

Én nagyon szeretem. Gyerekkoromban sose értettem, hogy mondhat olyat valaki, hogy nem szereti a Karácsonyt. Jó, mostmár értem, bár ahogy észrevettem, kicsit divat is utálni a tizenévesek körében.

"... és ha éppen hull a hó, akkor éjféli misére is megyünk." Ennyit a hitről, meg a vallásról!

idén már nagyon várom.Meg mondtam anyának, hogy idén ne vegyen semmit.(egyébként se venne mert szarul állunk anyagilag).Sütünk valami sütit,mamáék küldenek szaloncukrot,feldíszitjük a szobafenyőt,én az üvöltő szeleket fogom olvasni és kibontok egy martinit.Meg persze nagyon sokat gondolok majd RÁ és imádkozok érte.

A karácsony a szeretet ünnepe, a legszebb nap az év összes napja közül, nem szabad utálni:) Imádom az előkészületeket, a díszítést, anyukámmal sütit sütni,és igen is bele tartozik az ajándékozás is, persze nem kell százezres ajándék, ami tőlünk telik, szerintem senki nem várja el a másiktól karácsonykor hogy százezres ajándékokkal lepjék meg, pl a hugom mindig rajzol nekem valami aranyosat, és egyáltalán nem sértődök meg:D Idén nekünk sincs sok pénzünk, ezért egy ezüst gyűrűt kapok és kész, de nem fogok megsértődni, mert nagyon örülök ennek is, én sem veszek senkinek drágát, mert nincs értelme nem erről szól, de bele számít ez is :D Sokkal fontosabb dolgok is vannak mint az ajándék

nálunk sosem szólt a felhajtásról, meg a lázas készülődésről. Ha gyermekkoromban igazi fenyő volt, már annak nagyon örültem (anyukám kevésbé a tűlevelek miatt). Most sem lesz "bulihangulat". Van egy műfenyőnk, szépen feldíszítjük apával, körbeálljuk 3an , apa felvág egy almát , és nézzük ahogy a sötétben világít a fa.Éneklünk, viccelődünk. Ezt még inkább így tartom jónak, mióta egy ismerősöm kiverte a hisztit, hogy megtudta, hogy mit veszek neki ajándékba, merthogy az csakis meglepetés lehet. Van, akinek ez számít....