Szégyellnétek a lányotok hasonló helyzetben? Kínosan éreznétek magatok miatta? (bővebben lent) Főként szülők véleménye érdekelne!

Nem görcsölnék miatta és szépen leépíteném az aggódó rokonokat. Rengetek dolog van, ami leköthet egy tizelkilnec éves lányt. Lehet, hogy olyan hobbyja, terve van, amiért nap-mint nap tesz valamit. Ez is lefoglalhatja annyira, hogy egyáltalán nem fontos neki a párkapcsolat. Ebben az életkorban kár lenne ezt erőltetni.

Lehet, hogy egy szép napon rátalál a szerelem és akkor elindul minden a maga útján.

Orosz Barbara nemrég vallotta be, hogy neki is 22 évesen volt az első kapcsolata, mert fiatal korában szörnyen gátlásos volt és nem mert nyitni senki felé.

Tudod ki ő, hogy néz ki, milyen karriert futott be és hogy ki jelenleg a vőlegénye? Ha nem, akkor keress rá! :) Egy ember pedig nem attól lesz értékes hogy 18 évesen már javában szexel!

# 35, nem kell sajnálni őket! Nem, nem az a fontos hogy "juj mit szólnak az emberek" de nyilván vannak dolgok, amik egy idő után nem természetesek!

Én 19 éves koromban 2,5 éves kapcsolatban voltam, ő volt az első és az utolsó, azóta is az egyetlen, nem keféltem össze-vissza fűvel-fával, de azért ne tartsuk már azt természetesnek hogy egy 19 évesnek még semmilyen kapcsolata nem volt az ellenkező nemmel, se randi, se csók, se semmi.

A lányom élete a lányom élete, SOHA, ismétlem, SOHA nem szégyelleném a lányomat. Azon kívül meg kinek mi köze hozzá, hogy volt-e vagy van-e párja, vagy sem.

Ezen kívül ez akár erény is lehet, ha nem dobja oda magát akárkinek!

Nekem 23 éves koromig nem volt párkapcsolatom. Akkor pedig azzal a fiúval jöttünk össze, akivel már két éve ismerkedtünk, barátkoztunk, leveleztünk.

Most ez a fiú a vőlegényem. Soha nem volt előtte más sem nekem, sem neki. És ő idősebb nálam két évvel.

Mit kellett volna tennem? Miért nem lehet az ember boldog akkor, és azzal, akit és amikor az Ég ad neki?

Manapság mindenki megmondja, hogy már egy 18 éves lánynak itt meg ott kéne tartani. Ma már egy 18 éves lánynak nem illik szűznek lenni. Ma már egy 18 éves lánynak legalább egy párkapcsolata volt, és most már a másodikban van. Ma már mindenki megmondja, hogy anélkül nem lehet jó házasságot kötni, hogy egyszer-kétszer jó nagyot nem csalódott volna az ember, mert abból milyen jó sokat tanul, ha párszor betöri a fejét.

MIÉRT?

Ugyan miért kéne összemocskolnom magam más férfiakkal, és miért nem elég jó az, ha az ember elég érett fejjel vág bele egy kapcsolatba? Miért is ne lehetne abból valami sokkal jobb is akár?

Miért is ne élhetné mindenki úgy az életét, ahogy helyesnek látja? Nem volt neki, nem volt neki. Én 19 évese n még a párkapcsolat gondolatától is rosszul voltam.

De elérkezett egyszer a nagy bumm, a fiú, akiben megtanultam bízni. És nem kellett hozzá még 2-3 csalódás sem.

Szabad így is. Nem kell ezt szégyellni.

Amúgy meg én büszke lennék a lányomra, és leállítanám a sok károgó rokont, hogy el a lepcses szájakkal a lányomtól, pletykás népség.