Engednétek hogy a 19 éves lányotok külföldre költözzön úgy, hogy az adott országban nincs semmilyen ismeretsége?

"A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A szervi szövődményekre jó példa, hogy a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így magasvérnyomás-betegség alakul ki az alapvetően fiatal betegeknél."

Igen, és? A kérdező anyja ezt meg tudja akadályozni? Vagy egy unokatesó?

A jelek szerint a jelen pillanatban a lány NEM pánikbeteg, öt tünetmentes év után még a keményebb rákokat is kb. gyógyultnak tekintik, nemhogy egy gyerekkori(!!!) pszichés problémát.

És ha mégis kijön, és érzi, hogy romlik a helyzet, legföljebb hazajön, akkor mi van?

De leszek durvább is: egyszer meghalnak a szülei, és neki akkor is tovább kell majd élnie. Adott esetben egyedül. Ez van. De ez csak akkor fog menni, ha addigra már leszakadt a szüleiről, és van saját élete, amit tovább élhet.

Jó, akkor leírom újra, hogy aki pánikbeteg annál 2 mp alatt is újra kialakulhatnak a rohamok ha olyan hatás éri a szervezetét, ezen mit nem lehet felfogni?

Igen, akár kiérkezése után 1 órával is kialakulhat nála ismét a betegség ha a szervezete érzékeli hogy egyedül van, nincs kire támaszkodnia stb.

Olvass utána a triptofánnak, a szerotonin szintnek, a neurotranszmittereknek meg a szimpatikus idegrendszer működésének és az adrenalinnak és akkor nem fogsz ilyeneket kérdezni, 29-es!

"aki pánikbeteg annál 2 mp alatt is újra kialakulhatnak a rohamok ha olyan hatás éri a szervezetét, ezen mit nem lehet felfogni?"

Semmit. Kialakulhat. És? Bárhol, bármikor kialakulhat, de nem valószínű, hogy az első rohamnál már hízhatják is rá a zsákot.

Igen, bárhol, bármikor kialakulhat, de nem mindegy hogy néhány megyével odébb van vagy mondjuk 2-3 ezer kilométerrel mikor megint rohama van. Nem mindegy hogy ha szól hogy baj van akkor a szülei/testvére/barátok beülnek a kocsiba és legrosszabb esetben is pár óra alatt ott vannak vagy repjegyet foglalnak (gondolom nem rögtön aznapra mert úgy több százezer forint) és majd néhány nap múlva kiérnek. Nem mindegy hogy van-e mellette valaki akit legalább ismer vagy tök egyedül van és mondjuk nincs ki rányissa az ajtót ha 2 napig nem jelentkezik mert baj van. Érzed a különbséget? A megelőzésen lenne a hangsúly!

Én nem a kiutazást, az önállósodást és a külföldi munkavállalást ellenzem. Hanem azt hogy így egyedül vágna bele, ami (ahogy írtam is) még egy mentálisa ép embernek is nehéz, nem hogy egy betegnek!

De ha ennyire menni akar, akkor legalább interneten ismerkedjen az adott ország szintén au-pair-jeivel vagy csak simán fiatalokkal, skype-oljon, esetleg először látogasson ki csak pár napra és ha akkor is jól érzi magát, ismer már legalább valakit még ha csak egy icipicit is és még mindig úgy érzi hogy ez számára teljesíthető akkor utána menjen. De nem kell felelőtlenül fejest ugrani mindenbe csak mert "nem maradhat otthon élete végéig"...

"10+ évig egy mániás depressziós, bipoláris, kényszer és pánikbeteg emberrel éltem"

Oké, ez szép lista, és attól, hogy az illető valahogyan működött, mostmár az összes sima pánikbetegnek is úgy kell?

Szia, én pánikbeteg vagyok, 22 évesen mentem külföldre (16 éves koromtól tünetmentes voltam) az akkori barátommal, ügynökségen keresztül, úgy, hogy az unokatesóm illetve 2 korábbi osztálytársam is kint élt, nem messze tőlünk és mégis az idegen meg az ismeretlen miatt olyan durva tüneteim voltak, hogy 7 hónap után haza is mentem. Pedig még "aktív beteg" korszakomban sem voltak durva problémáim roham alatt, egy kis légszomj meg "most meghalok" érzés néha egy kis remegés és ennyi. Na ott viszont, a végén már hallucináltam is ill úgy remegtem hogy nem egyszer szétharapdáltam a nyelvem.

Persze nem biztos hgoy a te lányod is így reagál, nem lehet tudni, de ő nagyon-nagyon gondolja ezt meg (pláne hogy egyedül és segítség nélkül) te pedig nagyon-nagyon próbáld lebeszélni róla!

Országfüggő.

Arab országokba, meg Afrika... oda nem..

De felnőtt korú szóval azt tesz amit akar.

Én elengedném.