Érthető ha a párom csak a saját nevére akar házat venni?

Gyűjtögess még ahhoz a 200ezerhez, most kevés, de kezdetnek szerintem nagyon is oké. De azt úgy gyűjtögesd, hogy ennek a hernyónak semmi köze ne legyen hozzá. Konkrétan hagyd ott a p---ba, milyen kapcsolat ez...Milyen házasság lenne ez...

Magadnak gyűjts és keress egy normális, nem számító férfit, akivel nincs ilyen probléma. Fiatal vagy, rengeteg rendes fickó szaladgál szabadon. Még jó, hogy nem mentél hozzá ehhez az alakhoz. Ha hozzámész, hülye vagy, és nem bántani akarlak, ne vedd sértésnek. Nem alkudoznék itt össze-vissza, meg ügyvéd meg minden, csomagol, köszön, elhúz.

Könyörgöm kérdező, mond azt, hogy az itt tanácsot adó és egyértelműen a Te javadat akaró válaszadókra hallgatsz egy kicsit. Rossz lenne fél év múlva egy "A férjem ki akar tenni a házból, ami a saját nevén van de én fizetem a rezsit, a konyhapénzt és még sok egyéb kiadást. Jogosan teszi? Ja és 5 hónapos terhes vagyok."

Szomorú lenne.

A pasid veled akarja eltartatni magát, miközben ő összehoz egy házat magának.

Nem drámázod túl, sőt.

Az összes válaszolónak igaza van, ez a fickó lapát, de minél gyorsabban...

De azért eszembe jut a szüleim példája. Régen milyen más világ volt. Amikor ők összeházasodtak semmilyük nem volt. Kaptak ingyen örökbérbe egy szuper belvárosi tanácsi lakást, ami csak apu nevére szólt, így a rendszerváltáskor, amikor meg lehetett vásárolni 300 ezerért, akkor is automatikusan apa nevére került. Ma is így élnek még benne kettecskén és bár sokszor volt parázshelyzet otthon és sokszor volt téma, hogy elválnak, de soha nem hallottam egyiküktől se, hogy a másiktól sajnálnák a lakás felét ha különmennének...

9:21: az más.Anyukád is lehet elgondolkozott volna,ha apukád azzal az indokkal akarja a saját nevére,hogy ha elválnak,nehogy anyukád kapjon bármit.Hanem ha addig ő nevén volt,ő vehette meg,eszükbe nem jutott hogy számit bármit melyikük nevén van,hisz örökre terveztek.

(Nagyszüleim háza is nagyapa nevén van csak,így nagyimnak nem kellett sehova mennie intézkedni,csupán praktikusságból lett igy,gyerekek mellől faluból igy volt jó.Utóbbi időben rengeteget veszekednek,mégsincs sosem szó arról,hogy nagyapáé a ház,közösnek tekintik igy 50 év házasság után..)

De a kérdező pasija nem tervez örökre ...

Nekünk mindkettőnknek volt némi pénze, de alapvetően az örökségemből vettük a házat. Igen távol állok a naivitástól (ezzal nem azt mondom, hogy esélyt látnék a régi és atomstabil kapcsolatunk felbomlására :)), de közös. Tudom, hogy bele fogjuk ölni minden megtakarítását a következő években, már az átépítésnél is ez ment :D Az örökségért még csak nem is én dolgoztam meg... Szerintem ez így fullkorrekt.

Én nem érezném jól magam a felvázolt helyzetben. Te is költeni fogsz a házra. Ha nem fél, akkor negyed tulajdon, hm? Alkudozás, ja, de hát a semmi az mégse járja. Én igen erősen elgondolkodnék a közös életen (jó, nem, én kirúgnám azonnal, nem bírom az ilyesmit, a másik enyémenyém-mániája miatti szerelmes önfeláldozás pedig nem szerepel a repertoáromban).