Kedves szülők! Sokan közületek miért nem hiszik el a saját kamasz gyerekeiknek azt, hogy rosszul érzik magukat/betegek, és csak arra gondolnak, hogy biztosan lógni akar csak a suliból?
Rendszeresen szembesülök azzal, hogy ha beteg vagyok, akkor amiatt izgulok a legjobban, hogy épp a szüleim mennyire lesznek kiakadva. Apámnak a rögeszméje az, hogy azért vagyok ilyen beteges (ami évi összesen 2-3 nap hiányzás..tényleg baromira beteges), mert nem járok ki sehova. Megjegyzem: Heti 4x járok 2 órát a konditerembe edzeni, minden hétvégén csavargok a haverjaimmal, levegőn vagyok, így ez a megállapítása sem helytálló. Anyám pedig a tipikus "jaj biztos hiányozni akarsz, ezt a pár napot kibírod" szövegével jön.
Egyszerűen nem tudom felfogni, a szülők miért élnek abban a tévhitben, hogy a kamaszok/fiatalok nem szoktak betegek lenni, és ha épp nem 40 fokos lázuk van, akkor csakis lógásról lehet szó.
Megjegyzem: A szüleimnek nincs okuk nem bízni bennem, hiszen nem szoktam lógni a suliból, és a tanulmányi átlagom sem rossz.
17/F
válasza:Szia, én ugyan nem szülő vagyok, csak két évvel idősebb, mint te, de szerintem nagyon sokszor jogos ez az aggódás. Az én anyámat pl. nem érdekli, hogy mi miatt vagyok itthon, és sokszor bizony tényleg azért maradtam, mert nem volt kedvem bemenni. És még nagyon sok ilyet ismerek. (Ennek ellenére a legjobb tanulók között vagyok)
Egyébként az évi 2-3 nap hiányzás még csak közel sincs a sok-hoz, ennyi szerintem még kell is "lógásnak" pihenésnek, néha... Főleg, ha nem megy a tanulás rovására!
válasza:De az szerintem már nem normális dolog, hogy vergődöm az ágyban, szétmegy a fejem, ráz a hideg, és amiatt kell aggódnom, hogy le leszek-e hordva, hogy arra a 2-3 napra nem tudok bemenni a suliba, hanem otthon pihenek, mert beteg vagyok.
Amúgy a szüleim van, hogy hetekre elmennek nyáron itthonról (nem szeretek velük nyaralni) és akkor egyedül vagyok itthon. Magamra soktam főzni/sütni (mamámhoz néha átjárok azért), kitakarítom a lakást, önálló vagyok, és eddig a legnagyobb probléma az volt, hogy elfelejtettem az érkezésükkor WC papírt venni.
Mégis, minden évben ez van. Lebetegszem, rosszul vagyok, mivel szétmegy a fejem, tudom, hogy maximum aludni tudnék az órákon (ami miatt semmi értelme bemenni), ennek ellenére a szüleim elkezdenek prédikálni, hogy "nemigaz, hogy nem bírnám ki azt az 1-2 napot hétvégéig"..
válasza:Ismerős. Pár éve anyám azt nem hitte el, hogy valami gáz van a vállammal, és, mikor már nem tudtam felvenni a kabátom, fél órás veszekedést követően volt csak hajlandó eljönni velem a kórházba, ahol megállapították az elmozdulás nélküli törést (betegségről annyit, hogy csak akkor megyek dokihoz, mikor már vinni kell, mert felkelni sem tudok). Egyke vagyok, ehhez képest a saját szüleim figyelméért meg kellett küzdenem itthon is! Mikor pedig elkerültem, meglepett, hogy az én szavam is ér valamit - ha azt mondom, ezt nem tenném, inkább azt tenném, vagy épp kértem valamit, azonnal figyeltek, hallgattak rám első szóra, és ez meglepett -, mert olyan szinten semmibe néztek itthon.
Egyébként szerintem nem normális, csak nekünk épp "mázlink volt".
Azt azért valljuk be, mindenki elsütötte párszor a "rosszul vagyok" szöveget :P
válasza:01:51
Tisztában vagyok vele, én sem vagyok egy mintagyerek, ezt elismerem, ugyanakkor egyáltalán nincs nevem a suliban a tanárok körében (azaz, nem vagyok fő rosszgyerek, olyan semleges vagyok..hol normális, hol ütődött). És tudom, hogy a "rosszul vagyok" egy tipikus lógási szöveg, sokan élnek is vele az ismerettségi körömben. De én nem hetente, még csak nem is havonta szoktam beteg lenni, hanem kb. negyedévente. Szerintem ebből levehető, hogy ha azt mondom, nem érzem jól magam, akkor az azért van, mert tényleg. :)
01:55
De ha a házat rámhagyják 2-3 hétre úgy, hogy egyedül vagyok itthon, és annak tudatában vannak, hogy akármikor oda megyek, ahová akarok, és ki tudja, mit csinálok otthon, akkor azért nem irónikus, hogy 2-3 nap otthon fekvéstől már a szőr feláll a hátukon? :)
válasza:02:17
Nagyon kedves apukád lehet, és értelek, de itt nem azzal van a probléma, hogy lógni akarok és rossz dumával jövök elő, hanem hogy van, amikor tényleg beteg vagyok, izzadok, folyik a víz az arcomról, falfehér az arcom, fáj a fejem, és mégis végig kell hallgatnom a szülői monológot arról, hogy biztos szándékosan akarok hiányozni.
Volt már rá példa, hogy járvány volt a suliban, a fél osztály hiányzott, és amikor énis elkaptam, akkor le lettem szídva, hogy miért nem tudok magamra jobban vigyázni (normálisan öltözzek fel, stb..)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!